Drága Böbe!

Utálom ezt mondani, de már megint igazad volt… Jobban vagyok. Van még mit javulnom (főleg lelkiekben), de a vércukorszintem kifogástalan mértéken áll. Innen írok, a Tisza-tó mellől, leköltöztünk a lányommal néhány hétre. Állandóan a vízben kell vele áznom, és ha ott vagyok, úszom is, amitől eleinte annyira izomlázam volt esténként, hogy alig bírtam megmozdulni. Mostanra viszont már hiányzik a "pancsolásos mozgás". Este hét körül szoktam vízbe csobbanni egyedül, és jól kiúszom magamból az összes bajomat, lassan úszóhártyáim nőnek, és elmehetek bálnának, de már csak egy közepes bálnának, hiszen a mozgás meg az életmódváltás megtette a hatását. Azt nem mondanám, hogy potyognak a kilóim, de öt kiló zsírfeleslegtől végérvényesen sikerült megszabadulnom. Ja, és megjavíttattam a bringámat is, tekerek a tóparton, csak ennyi szúnyog ne lenne… Már használom a Tőled kapott recept-könyvet is, tényleg isteni - és főleg - diétás ételcsodákat lehet belőle kreálni! Az általad (és az orvosom által is) ajánlott gyógyszer pedig a jelek szerint kifogástalanul végzi a dolgát: rendberakta a testem inzulin érzékenységét. Most befejezem az írást, mert vár a gyerkőc, ismét irány a víz! Köszönök mindent, és remélem, mihamarább eljöttök hozzánk a tópartra!