A nikotin hatásai a szervezetre
A dohányzó életvitel, a függőségi viszonyok kialakulásának folyamatában szükséges elemezni a dohányfüst „hatástani” vonatkozásait. Jóllehet, az égő cigarettafüst közel 4000 alkotóelemet tartalmaz, és a szervezetbeni változásokért a teljes, a komplex dohányfüsthatás a mérvadó, mégis általánosan elfogadott, hogy leginkább a nikotin a felelős azon élettani-kórélettani válaszokért, amelyek a dohányzás fenntartásában, a függéségi viszony megteremtésében, a dohányzáshoz való ragaszkodásban alapvetőek.
A következő nikotin-hatások külön is figyelmet érdemelnek: A nikotin megváltoztatja az idegrendszer aktivitását, fokozza a szívműködést, lazítva a vázizomzatot időlegesen növeli az idegrendszer vérellátását, kedvezően befolyásolja a munkateljesítményt, fokozza az érzési információ áramlását, növeli a szellemi, észbeli teljesítőképesség pontosságát, javítja a tanulási folyamatot, tompítja a reakció-időre gyakorolt, alkohol okozta káros hatást.
A kedvező állapot fenntartásához, annak erősítéséhez azonban a szervezet részéről igény jelentkezik az újabb cigarettára való rágyújtásra, majd e rágyújtásnak sokszoros megismétlésére. Ez a körülmény a dohányzási magatartás rögzülésével jár, függőséghez vezet, s így a nikotin a dohányzási cselekvések szabályozójává válik.