Diétás tanácsok
Cukorbeteg vagyok. Miről kell lemondanom?
Cukorbetegként is élhetünk teljes értékű életet. A feltétel csupán a betegség megfelelő kezelése, amelynek három pillére az inzulin, az életmódbeli, illetve az étrendi kezelés betartása. Cél az anyagcsere-kisiklások, azaz a jelentős vércukor-ingadozások (hipoglikémia és hiperglikémia) elkerülése, a késői szövődmények megelőzése. Ehhez nyújt segítséget cikksorozatunk befejező része.
A diabétesz az egyik olyan betegség, amely kizárólag gyógyszerrel nem gyógyítható, nem kezelhető. Az étkezések után az elfogyasztott szénhidrátból származó cukor a sejtekbe való beépüléséhez inzulinra van szükség, amely cukorbetegeknél nincs vagy csak korlátozott mennyiségben van jelen, illetve elválasztása késve indul meg, s ez a vércukorszint megemelkedéséhez vezet. A diétás kezeléssel a gyors vércukoremelést okozó ételek és italok fogyasztásának kerülésével és a napi többszöri, egyénre szabottan meghatározott mennyiségű szénhidrátot tartalmazó étkezéssel ehhez az állapothoz alkalmazkodhatunk. Az étrend összeállításakor túlsúlyosoknál a testtömeg normalizálása, a szervezet optimális tápanyagellátása és a normoglikémia (a normálishoz közeli vércukorszint) biztosítása a cél.
Diéta egy életen át. Egészséges!
Forrás: sxc.hu
A cukorbeteg étrendje megegyezik az egészséges táplálkozási ajánlásokkal, tehát a javasolt élelmiszerekből, ételekből és italokból válogatva a családdal, barátokkal együtt lehet és kell étkezni, de figyelembe kell venni az egyénileg meghatározott energia- és szénhidrát mennyiségét. Nem különleges élelmiszerek fogyasztásáról van szó, tehát a mindennapokban nem feltétlenül kerül többe a cukorbeteg étkezése. Természetesen alkalmanként fogyasztható diabetikus készítmény, de fontos ezek tápanyagtartalmát is áttanulmányozni és szénhidráttartalmát a napi összmennyiségbe beszámítani.
Javasolt a gyakori, azaz naponta öt-hatszori étkezés (három fő- és két-három kisétkezés), a bőséges étkezést követő vércukor-emelkedés kiküszöbölése és a testsúlygyarapodás megelőzése végett. Minden étkezés meghatározott mennyiségű szénhidrátot tartalmazzon, a szervezet inzulin érzékenységének napszakos ingadozásainak figyelembe vételével. A helyesen összeállított cukorbeteg étrend legnagyobb részét (50 energiaszázalékát) a szénhidrátok alkotják, amelynek egész napi és étkezésenkénti mennyisége egyénileg meghatározott, összhangban áll a gyógyszeres, illetve inzulinos kezeléssel. (A nyersanyagok pontos kimérésére grammos pontosságú mérleg használata javasolt).
A gabonafélék közül előnyben részesítendők a rostokban gazdag kenyérfélék, péksütemények, a durum lisztből készült tészta és a barna rizs. Gyakori fogyasztásra ajánlottak a zöldségköretek, rakott és sűrített főzelékek, saláták, idényzöldségek, savanyúságok. A mérsékelt szénhidráttartalmú salátazöldségek (például uborka, fejes saláta, zöldpaprika) korlátozás nélkül fogyaszthatók. A száraz hüvelyesek (például lencse, szárazbab) bár kedvezően alacsony glikémiás index-szel (vércukoremelő hatással) rendelkeznek, szénhidrát- és energiatartalmuk kiemelkedően magas, ezért étrendbe iktatásukat kis mennyiségben és csupán alkalomszerűen javasolt. Az értékes rost-, vitamin- és ásványianyag-forrásként említhető, elsősorban idénygyümölcsök napi rendszerességgel, nagy mennyiségben szerepeljenek az étrendben, több részre elosztva, lehetőleg nyersen. Kerülendő a magas glikémiás indexű szőlő, a jelentős szénhidráttartalmú aszalt gyümölcs, valamint banán, szilva és természetesen a cukros konzervek. Egy nap maximum fél liter tej vagy annak megfelelő tejtermék fogyasztható, a napszakos inzulinérzékenység figyelembe vételével és szénhidráttartalmának beszámításával.
Ajánlott a nagy rosttartalmú étrend. A rostokat az emberi szervezet nem képes lebontani, de jelentős ballasztanyagot jelentenek a szervezet számára, telítettségérzetet keltenek, amelynek a jóllakottságérzés kialakulásában van szerepe. Jelenlétükben a szénhidrátok lassabban, a zsírok kisebb mértékben szívódnak fel, kedvezően befolyásolják a koleszterinszintet, javítják a szénhidrát-toleranciát, csökkentik az elhízás, érbetegségek és vastagbélrák kockázatát. A diétában a gyors vércukoremelő hatású (magas glikémiás indexű) ételek, italok kerülése és az alacsony glikémiás indexű nyersanyagok megfelelő (zsírszegény) konyhatechnológiai eljárással történő elkészítése javasolt. Az alacsony glikémiás indexű élelmiszerek csökkentik az étkezés utáni vércukor emelkedést, ezáltal mérséklik az inzulin választ, segítik megelőzni az elhízást és az érbetegséget. A glikémiás indexet befolyásolja a táplálékkal együtt fogyasztott fehérjék, zsírok és élelmi rostok mennyisége is. Ezek lassítják a szénhidrát felszívódását, azaz ilyenkor az étkezést kisebb vércukor-emelkedés és laposabb vércukorgörbe követi mintha ugyanennyi szénhidrátot fogyasztanánk a fent említett anyagok nélkül.
Mivel édesítünk?
A cukor, szőlőcukor és a méz helyett az édes íz pótlására mesterséges édesítőszerek használata megengedett, éppúgy, mint a velük ízesített üdítőitaloké. Az említett édesítőszerekkel készült gyümölcstartalmú termékek (lekvárok, gyümölcslevek) azonban fruktóz-tartalmuknál fogva csak kis mennyiségben, a menü színesítésére alkalmazhatók. Fogyókúrázóknak nem, normál testalkatúaknak ritkán, mért mennyiségben, a szénhidráttartalmat beszámítva alkalmazhatók a cukoralkoholok (szorbit, xilit, maltit, izomalt) és a fruktóz (úgynevezett cukorhelyettesítők). Cukorpótlókat csak olyan süteménytészta elkészítéséhez célszerű felhasználni, amelyhez elengedhetetlen a cukor hatása, például, hogy megkeljen a tészta. De vigyázzunk a mennyiségre: a fruktóz maximum napi 25 gramm, szorbit legfeljebb 30 g/nap legyen (ez utóbbi hasmenést okozhat), ide tartozik a maltodextrin is. Figyeljük a csomagoláson feltüntetett összetevőket.
Ritkán és kis mennyiségben fogyaszthatók, a javasolt napi szénhidrátmennyiségbe beszámítva a mesterséges édesítőkkel készült diabetikus édesipari készítmények, mert energia- és szénhidráttartalmuk is általában magas. Az étrend összeállításánál a napi fehérjeszükségletnek (20 energiaszázalék) körülbelül a felét célszerű teljes értékű (állati) fehérjéből biztosítani. Az állati eredetű fehérjék nem elhanyagolható mennyiségű „rejtett” zsiradékot tartalmaznak, ezért válasszuk a zsírszegény fajtákat, például sovány sajt, zsírszegény tej, joghurt, kefir, túró, sovány hús és sonkafélék. Az állati eredetű fehérjék jobban terhelik a vesét, ezért nem ajánlott a mértéktelenség.
A tápanyagok közül a zsírnak a legnagyobb az energia értéke, fokozott szív- és érrendszeri rizikót jelent, ezért ne lépjük túl a napi megengedett mennyiséget (30 energiaszázalék). A nyersanyag-válogatás mellett megfelelő (zsírszegény) konyhatechnológia alkalmazásával jelentően csökkenthető az elkészített ételek zsírtartalma. Előnyben részesíthetők a növényi eredetű zsírok, mert koleszterinmentesek és zsírsavösszetételük kedvezőbb.
Az alkohol szintén nagy energiatartalmú, hatással van a cukoranyagcserére és a trigliceridszintet is emeli. Ritkán és kis mennyiségben fogyasztható világos, alkoholmentes, és diétás sör, száraz vörös- és fehérbor, tömény szesz, a szénhidráttartalom figyelembe vételével. Kerülendő, mert emeli a vércukrot a likőrök, édes pezsgők, desszertborok és a barna sör fogyasztása.
A cukorbeteg a diagnózis felállítása után feltétlenül konzultáljon dietetikussal, aki az egyéni igényeknek (például tablettás vagy inzulinkezelés, energia- és szénhidráttartalom, fizikai aktivitás, naprend) figyelembe vételével segítséget nyújt az étrend összeállításában. Amennyiben a lakóhelyhez közel működik cukorbeteg klub vagy egyesület, érdemes felkeresni, ahol rendszeres programokkal, érdekes és hasznos előadásokkal, praktikus tanácsokkal, gyakorlati útmutatókkal várják az érdeklődőket.
Közreadta:
Telepathic