Most lettél cukorbeteg? Olvass bele, mit kell tenned: A cukorbetegség kezelése!
Farsang jeles napjai
A farsang ideje vízkereszt napjától (január 6.) hamvazószerdáig tart. Ebben az időszakban több jeles nap is felbukkan.
- Január 6. Vízkereszt - a karácsonyi tizenketted zárónapja
- Január 22. Vince napja - termésjósló nap: "Ha megcsordul Vince, teli lesz a pince".
- Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja - egyházi ünnep, az emberek azonban időjósló napnak is tartották.
- Február 3. Balázs-nap: gyertyát és almát szenteltek, s ezeket a gyermekek torokfájásának gyógyítására használták. A balázsolás ma is élő hagyomány.
- Március 12. Gergely-nap: az iskola téli időszakának befejező napja, amikor a tanulók adományokat gyűjtöttek a tanítónak és az iskolának:
A, a, a, ma vagyon Gergely napja,
melyben szegény diákok
járnak , mint a szegények
E,e,e, hozzanak nekünk ide
egy nagy teli csutorát
vagy egy darab szalonnát!
I, i, i, örülünk most ezen mi,
hogy hiába nem járunk
e becsületes házba.
Ó, ó, ó, valamit adnak, mind jó,
Azért erszényt nyissanak,
egy-két garast adjanak!
N, n, n, erre mondjunk mi ament.
Hirdessen cukorbeteg portálunkon! Kedvező ár, nagy látogatottság! Tekintse meg médiaajánlatunkat itt!
Farsang farka, tobzódócsütörtök
A szokások és hiedelmek zömének szempontjából azonban többnyire farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd alkotja az igazi farsangot. A záró három napot " farsang farkának " is nevezik.. Ezek a felszabadult mókázás, vagy ahogyan mondják: a fordított világ napjai. Ezt mutatják a zártkörű kocsmai asszonymulatságok, a farsangi paródiák / pl. temetésparódiák / és az álesküvők.
A hamvazószerdát követő napon az egynapos böjtöt felfüggesztették, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. / " Inkább a has fakaggyon, mintsem az étel megmaraggyon." Kórógy / Ez volt a zabáló-, torkos- vagy tobzódócsütörtök. A következő naptól kezdve azonban valóban nem ettek az emberek húst és zsíros ételeket húsvét vasárnapjáig. Ebben a 40 napban az egyház azért tartatta a böjtöt és tiltotta a vigadalmakat, még a lakodalmakat is, hogy az emberek teljesen megtisztult testtel és lélekkel várják a húsvétot.
Tehát húshagyókedd éjfélkor a megkonduló harangszó már a farsang végét jelezte, melynek hossza a húsvéthoz igazodott, így hol rövidnek, hol hosszúnak bizonyult. Erre utalnak népdalaink is:
Elmulott a rövid farsang, de mi azt nem bánjuk,
sirassák a lányok itthonmaradások ,
kiknek a nagy méreg miatt ráncos az orcájok.
/ Baranya megye /
vagy
Elmúlik a hosszú farsang, de mi ne sirassuk,
majd jövőre, iskolába jobban megtanuljuk.
Sirassák a lányok itthonmaradások,
kiknek a nagy méreg miatt ráncos a pofájok.
/Vas megye/
Vaschang, fassang, farsang
A farsang bajor-osztrák jövevényszó, a "vaschang"-ból származik. Ezt a szóformát őrzi a Nyitra megyei köszöntő refrénje: "Agyigó, agyigó, fassang, fassang!" Első írásos jelentkezését 1283-ból ismerjük bajor-osztrák adatokból. Magyarországon a középkorra tehető a kialakulása. Elterjedése valószínűleg három fő területen történt: a királyi udvarban, a városi polgárság és a falusi lakosság körében. A királyi udvarban jelentős volt az itáliai hatás, míg a másik két szinten német mintával kell számolni. Ezt az is bizonyítja, hogy nálunk a latin gyökerű karnevál kifejezés a farsangra vonatkozóan nem honosodott meg, inkább a városi, álarcos, báli mulatságokra használják a hétköznapi szóhasználatban.
Késő téli szelleműzés
A farsang a tél befejeződésére utal. Ennyiben a téli ünnepkör része, de már előre, a tavaszra utaló mozzanatok is megjelennek benne. Innen adódnak a határnapjai: Gergely-nap, virágvasárnap. Eleve egy ősi hiedelem hívta életre a hozzá kapcsolódó zajos mulatságokat. Azt hitték ugyanis az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban a Nap legyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, alakoskodással, boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni őket.
Kormozás és kiszehajtás
Egyes helyeken tüzes kerekeket görgettek, mert azt remélték, a földi tűz segíti a Napot abban, hogy erőre kapjon. A kormozás, busójárás, téltemetés szokásai mind a gonosz tél elűzését jelképezték. A tél és a tavasz küzdelmét jelmezekbe bújt emberek játszották el. Természetesen a tavasz lett a győztes, és a tél elbujdosott szégyenében.
Sok helyen a telet jelképező szalmabábu elégetésével vettek búcsút a hosszú téltől. A palócoknál pl. virágvasárnapon került sor a kiszehajtásra. A kisze jellegzetes böjti eledel: savanyú gyümölcs- vagy korpaleves, amit télen át nagyon meguntak az emberek, és meg akartak szabadulni tőle. A leányok az előző évben férjhez ment menyecske ruháiba öltöztettek egy szalmabábot, mely a kiszét szimbolizálta. A bábot elvitték a legközelebbi patakig, és éneklés közben levetve a ruháit, vízbe dobták. Ilyenkor abból, hogy a víz a bábot hogyan és merre viszi, jövendöltek a jelen lévők férjhez meneteléről.Van azonban arra is adat, hogy a bábot elégették. Ismert téltemető a villőzés is Nyitrában.
Haj ki kiszi, kiszőve,
a másik határba.
Gyere bé, sódar,
a mi kis kamránkba.
Kivisszük a betegsíget,
Behozzuk az egiszsíget.
Haj ki, kiszi, haj.
/Ipoly mente/
Ég a kisze, lánggal ég,
Bodor füstje felszáll;
Tavaszodik, kék az ég,
Meleg a napsugár
Mire füstje eloszlik,
A hideg köd szétfoszlik,
Egész kitavaszodik.
/Hont/
Farsangi szokások Doroszlón
Farsang idején folynak a bálak, mulatozások. Régen különféle jelmezbe öltöztek. Ha a farsang nagyon hosszúra sikeredett, akkor abban reménykedtek, hogy ilyenkor még a csúnya lányok is férjhez mennek majd.
Szokás volt farsangkor fánkot sütni, hogy a böjti szelek ne vigyék el a háztetőt.
A farsang vége
A farsang végén eltemették a nagybőgőt, s ezzel szimbolikusan eltemették a zenét. Különböző szokások fűződnek még ehhez a naphoz, pl. a tuskóhúzás. Ezt akkor rendezték meg, ha abban az esztendőben nem volt lakodalom a faluban. A lányok egy, már férjhez ment menyecske ruháiba öltöztettek egy szalmabábot, mely a kiszét jelképezte, és énekelve a legközelebbi tóhoz, folyóhoz vitték. Ott levették a ruhát a babáról, és a vázát a vízbe dobták. Abból, hogy a víz merre viszi a szalmát, a bábot, jövendültek a jelenlévők férjhez menésével kapcsolatban.
A farsanghoz kapcsolódott még a tyúkverőzés és a balázsolás is.
A tyúkverőzés úgy történt, hogy farsanghétfőn délelőtt a legények felöltöztek cigányasszonynak, koldusnak, menyasszonynak, vőlegénynek és vőfélynek. Bementek a házakba, és különböző verseket mondtak.
Szent Balázs a gyerekek védőszentje, aki tanította és megvédte őket a betegségektől. A balázsoló csoport több tagból állt. Az iskolába való verbuválás ürügyén tértek be a házakba. Nemcsak verbuváltak, gyűjtögettek is, és ennek fejében kérték, hogy a torokfájás ne szedje áldozatait a gyerekek körében.
Ezek a szokások mára már sajnos kihaltak. Csak a fánksütés és a bálak maradtak meg.
Forrás: sulinet.hu
