Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További részletek itt!

Éhes psziché(m)

Diabetes Portál

 Olvasva: 1477 alkalommal


Éhes psziché(m)


Pedig aszonták, hogy ez az új módszer éhezés-mentes. Pedig tényleg eszem. Mégis úgy érzem, mintha éhes lennék. De tutira nem lehetek, mert legalább ötször eszem egy nap. Szerintem a pszichém éhezik… Tojást egész nap ehetek például. De hiába eszem meg egy tányér rántottát (pedig nagyon jót csinálok, fokhagymával, hagymával és kakukkfűvel), ha sült szalonnát kívánok hozzá… és mit eszek helyette? Sajtot. Hát zongorázhatnám a különbséget. Sajnos.


Azért elég nyomasztó a tudat, hogy cukorbeteg vagyok, még akkor is, ha ez az új 2in1 gyógyszer (Azért sem írom ki a nevét! Hülye leszek ingyen reklámot csinálni nekik!!!) teljesen rendbe teszi a cukorszintemet. Ugyanis csökkenti a szervezet inzulin iránti érzékenységét, és nem a hasnyálmirigy inzulintermelését fokozza (hisz az egy idő után bemondhatja az unalmast, és akkor tutira inzulint kellene az embernek kapni.)
Ja, és próbálom teljesen kitiltani a cukrot a konyhámból. Vettem egy olyan folyékony édesítő-szert, amiben nincs az az anyag, amitől a kísérleti patkányok agydaganatot kapnak… A családom tagjait is megpróbálom átállítani arra, hogy fehér, gyakorlatilag hosszútávon mérgező cukor helyett édesítőt, vagy legalább barna cukrot egyenek. A teájukban már édesítőt csepegtetnek!

címkék: