Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További részletek itt!

Metabolikus szindróma meghatározása

Life of Budapest


Metabolikus szindróma

 

Mi a metabolikus szindróma?


A metabolikus szindróma (inzulin rezisztencia szindróma) egy olyan gyakori állapot, amelyre elhízás, magas vérnyomás, magas vércukorszint és kóros vérzsír-összetétel (diszlipidémia) jellemző. A felsorolt kockázati tényezők együttes jelenléte nagyban megnöveli a koszorúérbetegség, a stroke ("gutaütés") és a cukorbetegség kialakulásának esélyét.

Metabolikus szindróma esetén az atherosclerosis vagy arteriosclerosis (érelmeszesedés) pathologiai folyamata felerősödik. Mit jelent tulajdonképpen az atherosclerosis? Az érelmeszesedés az artériák legfontosabb és leggyakoribb megbetegedése. A tudományos elnevezés az arteriosclerosis vagy az atherosclerosis. Ha lefordítjuk a szakkifejezéseket, sokat elárulnak a betegségről. Az arteriosclerosis fogalma az arteria (artéria) és scleros (kemény) görög szavakból tevődik össze. Ezek egyben az artériaelmeszesedés jellegzetes jegyeihez vezetnek el: az artériák fala megkeményedik és megvastagodik. Az atherosclerosis kifejezésben viszont a görög athere szó rejlik, ami "búzalisztpépet" jelent. Valóban az érintett artériaterületek - az ér felmetszése után - kissé a lisztpépre emlékeztetnek.

 

 

A metabolikus szindróma kockázati tényezői


A metabolikus szindróma diagnózisát akkor mondhatjuk ki, ha az alábbi kockázati tényezők közül legalább három jelen van

    * elhízás (centrális, ún. alma típusú)
    * kóros vérzsír-összetétel (alacsony HDL-koleszrein, emelkedett         triglicerid)
    * magas éhgyomri vércukor
    * emelkedett vérnyomás

Amennyiben legalább 3 kritérium pozitív - az éhgyomri vércukortól függetlenül - orális glükózterhelés (OGTT) elvégzése javasolt:

 


OGTT vércukor (vénás plazma, mmol/l)

Diabetes mellitus  ≥ 11,1
Csökkent glükóztolerancia (IGT)  > 7,8 de < 11,1
Normál  ≤ 7,8

 

Elhízás


Az elhízás azt jelenti, hogy a szervezetben túlságosan sok zsír halmozódik fel. Akkor tekinthető valaki elhízottnak, ha testsúlya legalább 20%-kal haladja meg az ideális értéket. A túlsúly elősegíti az inzulinrezisztencia kialakulását, ami azt jelenti, hogy a szervezet nem a megszokott módon reagál az inzulinra. Az alma típusú elhízás (amikor a zsír a törzs és a has körül rakódik le) jellemző a metabolikus szindrómára és a tünet-együttes súlyos egyéb állapotaira. Kérdezze meg háziorvosát, mennyi az ön ideális testsúlya! A metabolikus szindróma kialakulásának kockázatát növeli, ha a haskörfogat meghaladja a 88 centimétert (nőknél), illetve a 102 centimétert (férfiaknál).

 

 

Magas vércukorszint


A cukor (glukóz) felelős a szervezet energiaellátásáért. Normális körülmények között a cukor hamar eltűnik a vérből és beépül az energiaraktárba, ellenkező esetben viszont a vércukorszint kórosan megemelkedik. A vérben lévő glukóz a szervezet minden szervéhez és szervrendszeréhez - többek között a szívhez, az erekhez, a vesékhez és az idegrendszerhez - eljut. Ennek az állandó "cukortámadásnak" ugyanolyan hatása van a szervezetre, mint amikor túl sok édesség fogyasztása után megfeledkezünk a fogmosásról: az adott szerv vagy szervrendszer károsodik és elfajul. A magas vércukorszint a szívizomelhalás, a stroke, a vakság és a végtag elvesztésének veszélyét rejti magában. A magas vércukorszint (vagy cukorbetegséget megelőző állapot) gyakran vezet 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához. A metabolikus szindróma kialakulásának kockázatát növeli, ha az éhgyomri vércukorszint meghaladja a 6,1 mmol/l értéket.

 

 

Magas vérnyomás


A vérnyomás az az erő, ami a vért állandó keringésben tartja az érrendszerben. Magas vérnyomásról beszélünk, ha a verőerekben túlságosan nagy nyomással áramlik a vér. A magas vérnyomás károsítja az érrendszert. Az erekre ható tartós  nyomásemelkedés következtében faluk megvastagszik, és veszít rugalmasságából. A létrejövő érelmeszesedés (arterioszklerózis) érintheti a szívet ellátó verőereket is. A vérnyomás mérésére két értéket használunk: az első szám a szisztolés nyomás, melyet közvetlenül a szív összehúzódása után mérünk (a nyomás ekkor a legnagyobb). A diasztolés nyomást jelző második értéket akkor mérjük, amikor a szívizom elernyed (a nyomás ekkor a legkisebb). A normális vérnyomás 110/75 Hgmm körül van. A magas vérnyomás önmagában nem okoz tüneteket, de szívinfarktus, stroke és veseelégtelenség kialakulására hajlamosíthat. A metabolikus szindróma kialakulásának kockázatát növeli a 130/85 Hgmm feletti vérnyomásérték.

 

 

Kóros vérzsír-összetétel (diszlipidémia)


A koleszterin egyfajta zsír a vérben. A koleszterin származhat az elfogyasztott élelmiszerekből, de a máj is termeli, és a szervezet minden sejtjében megtalálható. Van "jó" és "rossz" koleszterin. A túl nagy mennyiségű "rossz" koleszterin (kis sűrűségű koleszterin, angol elnevezésének rövidítése alapján LDL-koleszterin) és triglicerid, vagy a szükségesnél kevesebb "jó" koleszterin (nagy sűrűségű [HDL-] koleszterin) fokozza a koszorúér-betegség kialakulásának esélyét. A trigliceridek és a HDL-koleszterin szintje a metabolikus szindróma fontos mutatójának számít.

 

 

Triglicerid


A vér trigliceridszintjének megemelkedése elősegíti a verőereket elzáró zsíros lerakódás (plakk) kialakulását (érelmeszesedés), megnehezítve ezzel az oxigéndús vér eljutását a szívhez. A magas trigliceridszint fokozza a szívinfarktus veszélyét. A metabolikus szindróma kialakulásának kockázatát növeli, ha a trigliceridszint 1,69 mmol/l fölé emelkedik.

 

 

HDL-koleszterin


A HDL-koleszterin ("jó" koleszterin) segít eltávolítani az erekből a lerakódott plakkokat, és megakadályozza az erek elzáródását. Ha a vérben sok a HDL, annak jótékony hatása van a szívre. A szükségesnél alacsonyabb HDL-koleszterinszint szívinfarktus vagy stroke kialakulására hajlamosíthat. A metabolikus szindróma kialakulásának kockázatát növeli, ha a HDL-koleszterin szintje nőknél < 1,29 mmol/l, férfiak eseténben < 1,04 mmol/l.

 

 

Metabolikus szindróma és az összefüggő belgyógyászati betegségek


A nem kezelt metabolikus szindróma a szív- és érrendszeri megbetegedések (koszorúér-betegség, stroke) és 2-es típusú cukorbetegség veszélyét rejti magában.

 

 

Stroke


A stroke kifejezés azt jelenti, hogy az agyállomány egy része oxigénhiány miatt hirtelen elhal. Iszkémiás (vértelen) stroke esetén az érintett terület vérellátása csökken vagy teljesen megszűnik, melynek hátterében az erek elmeszesedése vagy rögösödése állhat.

 

 

Koszorúér-betegség


A szívizmot ellátó verőerek beszűkülése általában koszorúér-betegséget okoz, mely szívinfarktushoz vezethet. A szűkületet az érfal belső felszínén kialakuló meszes lerakódás (érelmeszesedés) idézheti elő. A metabolikus szindróma minden kockázati tényezője okozhat érelmeszesedést. Szívinfarktus akkor lép fel, ha a vér nem jut át az elzáródott artériákon, melynek következtében a szívizom működése az oxigénhiány miatt megszűnik.

 

 

2-es típusú cukorbetegség


A 2-es típusú cukorbetegség lényege, hogy a hasnyálmirigy kevés inzulint termel, vagy az inzulin termelése teljesen leáll, és/vagy a szervezet nem képes normálisan reagálni az inzulinra (inzulinrezisztencia). Az inzulin ahhoz szükséges, hogy a glukóz energiaforrásként a sejtekbe jusson. Inzulin hiányában a szövetek kevesebb olyan nélkülözhetetlen tápanyaghoz jutnak, melyből energiát nyerhetnek és raktárt képezhetnek. Megfelelő kezelés nélkül a cukorbetegség a szemet, a szájüreget, a szív- és érrendszert, a veséket, az idegrendszert és a végtagokat érintő szövődményekhez vezethet.

 

 

Mi idézi elő a metabolikus szindrómát?


Néhány tanulmány szerint a metabolikus szindróma szoros összefüggésben van az anyagcserével, vagyis a táplálék feldolgozásának módjával. Normális körülmények között a táplálék cukor (glukóz) és egyéb alapvegyületek formájában kerül a vérkeringésbe. A vércukorszint megemelkedésekor a hasnyálmirigy (a gyomor mögött elhelyezkedő szerv) inzulint termel. A sejtekhez kapcsolódó inzulin lehetővé teszi a glukóz bejutását, melyből a sejtben energia keletkezik. Egyes esetekben előfordulhat, hogy a sejtek nem képesek reagálni az inzulinra (inzulin rezisztencia). Egyes kutatások szerint ez az inzulin rezisztens állapot áll a metabolikus szindróma kialakulásának hátterében.

 

 

Hogyan kezelhető a metabolikus szindróma?


A metabolikus szindróma egy olyan kórkép, melynek összes kockázati tényezője hosszú távú kezelést igényel. A kockázati tényezők többnyire elégtelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetők vissza. Bebizonyosodott, hogy az életmód megváltoztatásával és megfelelő kezeléssel (beleértve a gyógyszeres kezelést is) jelentősen mérsékelhető a metabolikus szindróma súlyos szövődményeinek esélye. A vérnyomás, valamint a koleszterin- és vércukorszint rendszeres ellenőrzésének fontos szerepe van a tünet-együttes felismerésében. Fontos, hogy ismerjük laboratóriumi eredményeinket, és beszéljük meg azokat orvosunkkal.

 

 

A kezelési lehetőségek általában a következők

 

  • Testsúlycsökkentés - Túlsúly esetén 5-10%-os fogyás segíthet abban, hogy szervezete újra képes legyen felismerni az inzulint.
  • Testmozgás - A fokozott fizikai aktivitás enyhíti az inzulinrezisztenciát. Ez segít a vérnyomás és a "rossz" koleszterin szintjének csökkentésében és a "jó" koleszterin szintjének emelésében, ezenkívül, mérsékli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát is.
  • Szívet kímélő étrend - Kerülendő a telített zsírok, a koleszterin és a só fogyasztása. Ajánlott rostdús ételek (gyümölcsök, zöldségfélék, gabonatermékek) beiktatása a mindennapi étrendbe.

 

 

 

Mit kell tennem, ha cukorbeteg lettem? A tennivalókról itt olvashat: a cukorbetegség kezelése.


címkék: 1-es típusú cukorbetegség, 2-es típusú cukorbetegség, cukorbetegség megelőzése