A Stanford Egyetem kutatói Crystal Smith-Spangler vezetésével átnézték a szakirodalomban fellelhető összes publikációt, ezen belül 17 emberen történt vizsgálatot, valamint 223 olyan vizsgálatot, melyek keretében az élelmiszerek tápanyag tartalmát és esetleges szennyező anyagok jelenlétét elemezték. Összesen 3 olyan emberi vizsgálatot találtak, melyekben a normális élelmiszerekkel szemben bio élelmiszerek fogyasztásának esetleges következményeit (ekcéma, atópiás bőrgyulladás, tüneteket okozó campilobakter pilori fertőzés) elemezték és nem találtak különbséget a kétféle élelmiszer típus között. Két vizsgálatban gyermekekben organikus élelmiszerek fogyasztása mellett alacsonyabb volt a vizeletben a peszticidek szintje, viszont a vizsgálatok felnőttek szérumában, vizeletében, az anyatejben és az ondóban nem találtak a biomarkerek és a tápanyagok szempontjából érdemi különbséget. A megvizsgált élelmiszerek között volt marha-, sertés- és csirkehús, tojás, tej, gabonafélék, zöldségek és gyümölcsök. A kutatókat magukat is meglepte, hogy nem találtak olyan táplálkozási előnyt, mely az organikus élelmiszerek fogyasztásához kapcsolódna. Nem bukkantak olyan meggyőző bizonyítékra egyik áttekintett vizsgálatban sem, mely szerint az organikus élelmiszerek táplálkozási szempontból jelentősen értékesebbek lennének, mint más élelmiszerek. Találtak ugyanakkor olyan gyenge bizonyítékokat, melyek felvetik, hogy az organikus élelmiszerek jóval többet tartalmaznak a fenolból, melyet erős antioxidánsként tartanak számon. Arra is van némi adat, hogy az organikus tejben magasabb az omega-3-zsírsavak szintje. Tekintettel azonban arra, hogy a két említett vegyületből egyébként is ritkán alakul ki hiányállapot a szervezetben, a kutatók úgy vélik, hogy e megállapításuknak nincs nagy klinikai jelentősége. A kóli baktérium-fertőzöttség kockázatában nem volt különbség a kétféle módon előállított élelmiszer között, viszont a 3 vagy több antibiotikumra rezisztens baktériumokból valamivel többet találtak a csirke és sertés eredetű nem organikus élelmiszerekben.
Nem tudni miként befolyásolja egészségi állapotunkat a bio élelmiszer
Az organikus élelmiszer nagy üzlet. Az organikus élelmiszerek szerte a világon drágábbak, mint hagyományos megfelelőik (az előbbi ára néha akár duplája is lehet az utóbbiénak), ezért nem meglepő, hogy az organikus élelmiszerek eladása 1997-ben 3,7 milliárd dolláros forgalmat generált az Egyesült Államokban, mely 2010-re 26 milliárd dollár fölé emelkedett. A magasabb árat a termelők általában azzal magyarázzák, hogy a termesztés során nem alkalmaznak növényvédő szereket, illetve az állatoknak nem adnak kémiai vegyületeket, és a feldolgozás során sem használnak ipari oldószereket, kémiai adalékanyagokat vagy sugárkezelést. Az állati eredetű organikus élelmiszerek (pl. tejtermékek, húsok) alapanyagaként szolgáló állatokat rendszerint szabadban tartják. Egyes országokban azonban a szabadon tartott állatokból előállított, illetve az organikus élelmiszer fogalma nem fedi egymást. A következtetések levonását nehezítette, hogy gyakorlatilag nincs olyan kutatás, mely az organikus élelmiszerek hosszú távú egészségi hatásaira összpontosított volna, hiszen kizárólag rövid és közepes távú kutatásokat sikerült fellelni. A több mint 200 vizsgálat 2 naptól 24 hónapig terjedő időszakot ölelt fel. Egyszerűbben fogalmazva ez azt jelenti, hogy egyelőre fogalmunk sincs, miként befolyásolja egészségi állapotunkat hosszú távon, ha nem hagyományos, hanem organikus élelmiszereket fogyasztunk.
Forrás: Ann Intern Med. 2012 szeptember 4.
