Éljen könnyebben..
Az elhízás korunk népbetegsége, hazánkban a lakosság több mint fele súlyproblémákkal küzd. A túlzott mennyiségü étkezés, valamint a csökkent fizikai aktivitás együtt vezet az elhízás el?fordulásának jelent?s növekedéséhez. A kövérség egyértelmüen betegségnek tekintendö, mert rizikófaktora lehet számos kórállapot megjelenésének. leghatásosabb lenne megelözni, de ha már kialakult, kezeléséhez tartós életmód-változtatás (diéta és rendszeres testmozgás) szükséges.
Az elhízás civilizációs betegség, amely a nagyobb mennyiségü zsír- és szénhidrátfogyasztással, illetve a csökkent fizikai aktivitással hozható összefüggésbe. Kialakulásában genetikai, környezeti és táplálkozási tényezök, valamint a mozgásszegény életmód egyaránt szerepet játszik. Az elhízás nem más, mint a test zsírtartalmának megnövekedése. Ez akkor szaporodik meg, ha a szervezet energia- (kalória) bevitele nagyobb, mint az energia felhasználása.
Az elhízás diagnózisa
Az elhízás mértékének mér?száma a testtömegindex (BMI - Body Mass Index - a kilogrammban kifejezett testsúly és a méterben kifejezett testmagasság négyzetének hányadosa). Az életkor növekedésévei arányoson testtömeg-gyarapodás figyelhetö meg. Ez nem kóros jelenség, így ez a BMI normál tartományának emelkedését jelenti.
A normál BMI-eltolódásnak megfelel?en változik a többi BMI-csoport tartománya is. A test zsírtartalmának mennyisége, valamint eloszlása az életkor és a nemek szerint különböz?. Az életkor el?rerehaladtával a szervezet zsírtartalma kissé növekszik, és haladtával a szervezet zsírtartalma kissé növekszik, és nökben föleg a csípöre (körte alakú), míg férfiakban a hasra (alma alakú) lokalizálódik.
Az elhízás következményei
Az elhízás következtében kialakuló betegségek közül a szénhidrát-anyagcserezavar a leggyakoribb, vagyis az inzulin-rezisztencia, a csökkent glukóztolerancia és a 2-es típusú cukorbetegség.
A zsír- (Iipid- és lipoprotein) anyagcserében is változások következnek be. Kialakul az úgynevezett "atherogén dyslipidaemia", melynek lényege, hogy csökken az érvédö hatással rendelkezö HDL-koleszterin szintje, emelkedik azonban az érkárosítóhatással rendelkezö LDL-koleszterin és triglicerid-szint, amelyek együttesen az érelmeszesedés kialakulásához vezetnek. A szinte törvényszeröen megjelenö magas vérnyomás súlyos következményeivel (agyvérzés, szívinfarktus, veseelégtelenség) is ronthatja az elhízott egyének állapotát.
A szív- és érrendszeri kockázat növekedéséhez járul hozzá a metabolikus szindróma tünetegyüttesének (hasra lokalizálódó elhízás, magas vérnyomás, lipideltérések és a cukoranyagcsere különbözö súlyosságú zavarai kialakulása.
A hasi zsírszövet növekedése miatt felnyomott rekesz csökkenti a hasi-mellkasi légz?ömozgást, ezáltal oxigénhiányhoz vezethet. Az elhízottokban gyakoribb az asztma, amely a testsúly csökkentésével gyógyulhat. Súlyosan elhízottoknál alvási légzészavar is elöfordul.
Gyakori a reflux betegség (a gyomor savas tartalma a nyelöcsöbe visszakerül), valamint a máj zsíros átalakulása, azúgynevezett "zsírmáj" megjelenése. Az elhízásban gyakoribb az epekövesség. Elhízott nöknél gyakoriak a menstruációszavarok, a meddöség. Elhízott férfiakban pedig potenciazavar következhet be. Az elhízás következtében fokozódik továbbá a gerinc normális görbületeinek és az alsó végtagok ízületeinek terhelése.
Telepathic, aki nagyon vigyáz a súlyára, az eltelt három év alatt ( azóta cukorbeteg ), nem hízott egy kilót sem !!
Harmónia májusi száma alapján.