Terápiájának sarokpontjai a megfelelő diéta és a testmozgás - amelyek célja a testsúly és az inzulinérzékenység normalizálása -, a gyógyszeres kezelés, illetve súlyosabb esetben az inzulinkezelés.
A legfontosabb rizikótényezőkkel fontos szembenézni, hiszen legtöbbjük jól befolyásolható. Az elsődleges kockázati faktor az elhízás (különösen a hasra, derékra történő, úgynevezett alma-típusú), illetve az ezzel összefüggő mozgásszegény életmód és az emelkedett vérzsír-szint. Gyakran jár együtt magas vérnyomással, emelkedett vérzsír és húgysav szinttel. A terhesség során azoknak a kismamáknál szükséges a fokozott odafigyelés, akik 30 fölött járnak és túlsúlyosak vagy a családjukban előfordult cukorbetegség. Ha a baba 4 kg vagy afeletti, okot adhat a következő terhesség még figyelmesebb nyomon követésére. Bizonyos gyógyszerek tartós szedése is eredményezheti ezt a betegséget, így például a szteroidoké, a fogamzásgátlóké vagy a vizelethajtóké. Olyan betegségek is hajlamosítanak cukorbajra, mint például a hasnyálmirigyhez vagy a hormonháztartáshoz kapcsolódó problémák (például a pajzsmirigy rendellenes működése), valamint genetikai rendellenességek, mint pl. a Down-szindróma.
A stressz közvetlenül és közvetve is hat
Mára több kutatás bizonyította, hogy a stressz hatására idő előtt megjelenhet a cukorbetegség. Ez annyit tesz, hogy ha megvan a genetikai hajlam és más kockázati tényezők is jelen vannak az életünkben, a stressz felgyorsíthatja a folyamatot. A tartós és fokozott stresszes állapot ugyanis inzulin-rezisztencia megjelenését és csökkent glükóz-toleranciát eredményezhet, amelyek pedig a diabétesz előszobái. – ismerteti dr. Marton Anna, az Oxygen Medical diabetológusa.
Az inzulinrezisztencia azt jelenti, hogy ugyanakkora inzulinhatáshoz nagyobb mennyiségű inzulinra van szükség, szükség, majd az inzulintermelődés elégtelenné válik a szükségletekhez képest. . Inzulinrezisztencia igazolása az éhgyomri vércukorszint és inzulinszint meghatározás alapján történik akár normális éhgyomri cukorszint esetén. A csökkent glükóz-toleranciára terheléses vércukor-vizsgálattal derülhet fény. A glükóz (vércukor) szint normál esetben nem emelkedik 7,8 mmol/l felé, az e feletti, kisebb emelkedés (7,8-11 mmol/l) már inzulin-rezisztens állapot. Hangsúlyozni kell, hogy a megfelelő és idejében elkezdett kezeléssel mind az inzulinrezisztencia, mind a csökkent glukóz tolerancia, de még maga a cukorbetegség is visszafordítható lehet.
A stressz a már kialakult cukorbetegség állapotát is rontja, egyrészt mivel a stresszhormonok közvetlenül is képesek hatni a vércukorszintre, másrészt pedig a kedvezőtlen körülmények hatására a cukorbeteg hajlamos elhanyagolni a táplálkozását, a rendszeres méréseket, esetleg még alkoholt is fogyaszt.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Minél több rizikófaktor (túlsúly, magas vérnyomás, magas vérzsírszintek, köszvény, magas húgysavszint stb.) van jelen az életünkben, annál gyakrabban érdemes szűrésen részt venni. Mindenféleképpen el kell végeztetni egy vércukorszint-mérést, ha gyakori szomjúságot, megnövekedett vizeletmennyiséget, fáradékonyságot, akár kisebb-nagyobb túlsúlyt, akár súlyvesztés tapasztalunk. A viszkető bőr, a látásromlás, az éjszakai lábikragörcs, a kéz- és lábzsibbadás és a hajlatokban megjelenő bőrkimaródás is figyelmeztető jel lehet. Ugyanakkor gyanúra adhat okot, ha acetonszagú a lehelet, ha ínybetegségek és bőrfertőzések alakulnak ki, ha lassú a sebgyógyulás és a nőknél elhúzódó hüvelyi gombásodás, férfiaknák a hímvessző gyulladásos betegségei, korai potenciazavar nehezíti a helyzetet.
A megoldás nem csak az orvosi kezelésre épül, de a megfelelő életmód program kialakítására is, amelyet a szakorvos, a humánkineziológus, a személyi edző és a dietetikus együttes munkája alapján érdemes megtervezni.
Forrás: www.oxygenmedical.hu
