Az inzulinrezisztencia elméleti és gyakorlati jelentősége
Kommentár az inzulinrezisztencia elméleti és gyakorlati jelentősége című cikkhez
Kommentár Szerzője: Dr. Korányi László
A cikk angol címe („Understanding insulin resistance”) azt sejteti, hogy értjük az inzulinrezisztenciát (IR). Felveti azt a gyakorló orvos számára fontos kérdést, hogy fontos-e a rezisztencia mérése a klinikai gyakorlatban, és hogy felismerése vajon megváltoztatja-e a kezelési stratégiánkat.
A cikk aktualitása többszörös: az inzulinrezisztencia- szindróma, azaz a metabolikus szindróma ez év augusztusa óta kritikák és viták pergőtüzében áll, tán már el is esett; a fejlett és a fejlődő világ rohamosan növekvő problémája az IR-rel társuló elhízás és 2-es típusú cukorbetegség (2DM) járványszerű terjedése, a 2DM megjelenése gyermek- és serdülőkorban.
Az Egyesült Államokban az elmúlt 2 év alatt 14%-kal nőtt a 2DM-betegek száma, és ma már a populáció 7%-a cukorbeteg. Három, 2000-ben született gyermek közül várhatóan egy cukorbeteg lesz, de ha afrikai vagy mexikói eredetű amerikairól van szó, akkor ötből kettő az arány. Hasonlóan ijesztő adatokat hallunk itthonról is. A Háziorvosok XIII. Kongresszusán, Ráckevén ez év júniusában elhangzott, hogy a Balaton-felvidék régióban végzett populációs szűrés során meghaladta a 10%-ot a 2DM előfordulási aránya, és a vizsgált személyek 27%- ának a testtömegindexe (BMI) volt 30 kg/m2 felett.
Forrás: Medical-Tribune
