30 szor nagyobb ütemben keletkező inzulintermelő sejtek
A betatrophin hatására a kísérleti egerekben 30-szor nagyobb ütemben keletkeztek inzultermelő béta-sejtek a hasnyálmirigyben, mint a kontrollállatokban. A májban termelődő betatrophint emberben is sikerült kimutatni, és a kutatók bíznak benne, hogy mesterségesen adagolva emberben is hasonló hatást vált ki, mint az egerekben, lelassítva, vagy akár meg is állítva a diabétesz és a vele járó szövődmények kialakulását.
A kutatók szerint a betatrophin nem csak a 2-es típusú (felnőttkori) cukorbetegség, hanem az 1-es típusú (fiatalkori) cukorbetegség terápiáját is segítheti, amennyiben azt idejekorán diagnosztizálják.
Míg ma sok cukorbetegnek naponta többszöri inzulininjekciókra van szüksége, a kutatók reményei szerint a betatrophint elég lesz heti rendszerességgel vagy akár csak néhány havonta beadni injekció formájában. A gyógyszerfejlesztésről már két céggel is született megállapodás, és ha minden jól megy, a szokásosnál gyorsabban, akár négy-öt éven belül sor kerülhet az első klinikai vizsgálatokra.
Mint a nyulak
Mint oly sokszor a tudomány történetében, a véletlen nagy szerepet játszott a betatrophin felfedezésében. Melton eredetileg az 1-es típusú diabétesszel foglalkozott, amelyben mindkét gyermeke szenved. Miközben kollégáival az inzulinhiányos állatok szervezetében lezajló változásokat vizsgálta, véletlenül bukkantak rá a korábban ismeretlen betatrophin génjére, amelyről aztán kiderült a béta-sejtek keletkezését "felpörgető" hatás. A hormont eredetileg Rabbit (nyúl) néven emlegették, egyrészt mivel a kínai naptár szerint a nyúl évében fedezték fel, másrészt mivel hatására a béta-sejtek úgy szaporodnak, mint a nyulak.
További vizsgálataik során az is kiderült, hogy a terhesség alatt, amikor a fokozott táplálékbevitel miatt több inzulinra és ezért több béta-sejtre van szükség, a betatrophin szintje is emelkedik.
Forrás: origo.hu
