Hazánkban nem túl népszerű a rebarbara
Európában általánosan elterjedt, de hazánkban mindeddig mostohább sors jutott a rebarbarának. Pedig jóízű, savanykás ételeket, italokat lehet készíteni a levélnyélből, ilyenkor egészen júliusig, illetve majd ősszel, amikor kevés benne a vesekövet okozó oxálsav. A kiskertnek igazi dísze ez az évelő növény nagy csokorban álló, óriási, zöld, tenyeres leveleivel, pirosló, hosszú levélnyelével, magasra emelkedő, sárgásfehér virágtömegével.
Rebarbara: a sok arcú zöldség
Fiatal lombozata alkalmas főzeléknek, de főként húsos levélnyelét fogyasztjuk, a levél többi részétől megfosztva, héjától megszabadítva és 1-3 centis darabokra felaprítva. Fogyasztásra leginkább a 30-45 centi hosszú levélnyelek alkalmasak. Jellegzetes íze kellemesen savanykás, jelentős a foszfor-, magnézium-, kalcium- és káliumtartalma, kiemelkedő a B-vitamin-, különösen a niacin- (B3), a pantoténsav- (B5) és a folsavtartalma.
Forrás: 50plusz.hu
