A manapság használt diabétesz-felosztások alapján a másodlagos cukorbetegségek közé legalább kétoldalnyi kórkép tartozik. Ezek egy része extrém ritka, a mindennapi gyakorlatban alig fordulnak elő. Némelyek viszont gyakoribbak, ezekre érdemes gondolni, mert az alapbetegség a választandó kezelést befolyásolja, illetve kezelhető alapbetegség esetén a diabétesz javulása várható.
Hasnyálmirigy-betegségek
A gyakoribb formák közé tartoznak a hasnyálmirigy betegségei. A hasnyálmirigy heveny, vagy idült gyulladása során nemcsak a hasnyál (az emésztőenzimek) termelődése károsodhat, hanem a Langerhans-szigeteké is, amelyek -sejtjei az inzulint termelik. A hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis) eredetű cukorbetegség leggyakrabban alkoholizmus talaján alakul ki - erre az állapotra jellemző a visszatérő heveny, vagy az idült hasnyálmirigy-gyulladás kialakulása. Ritkábban epekövesség talaján kialakult hasnyálmirigy-gyulladás is járhat ilyen szövődménnyel. Hajlamosító tényező lehet még a vérzsírok közül a triglicerid magas szintje.
A pancreatitis talaján kialakult cukorbetegség inzulinhiányos, így amennyiben diétával nem tartható egyensúlyban, inzulinkezelés szükséges. Sajátossága, hogy az emésztőenzimek termelődésének károsodása miatt a szénhidrátok bomlása és felszívódása elhúzódó lehet, ezt figyelembe kell venni a kezelés során. Másik jellemző, hogy a Langerhans-szigetek egésze károsodik, nemcsak a -, hanem az -sejtek is, amelyek a glukagon nevű hormont termelik. Ez a hormon a vércukorszintet emeli, az inzulin ellen hat. Hiányában veszélyes lehet, ha a vércukor-csökkentés túl jól sikerül és alacsony vércukor (hypoglykaemia) alakul ki. Normál körülmények között a glukagon ilyenkor ellensúlyozza a túlzott inzulinhatást, de hasnyálmirigy eredetű diabéteszben ez az ellenreguláció kiesik. Külön problémát jelent, ha az alkoholizmus talaján kialakult betegséghez alkoholos májkárosodás is társul. A májban egészséges emberben szénhidrát-raktárak találhatóak, májkárosodásban ezek csökkenhetnek, ami a vércukor ingadozását növelheti.
A hasnyálmirigy rosszindulatú daganata (carcinomája) is okozhat cukorbetegséget, illetve ronthatja a már fennállót. Ilyenkor nem a hasnyálmirigy pusztulása, hanem a daganat által termelt anyagok okozzák a szénhidrát-anyagcsere felborulását. A betegség szerencsére nem gyakori, de minden felnőttkorban kialakult cukorbaj esetében érdemes a kezdeti kivizsgálás során egy hasi ultrahang-vizsgálatot végezni, különösen, ha nem túlsúly mellett alakul ki a diabétesz. A kezelés rendszerint inzulin adagolása, természetesen a daganatellenes kezelés mellett.
A hasnyálmirigy más, ritkább betegségei is vezethetnek cukorbajhoz. Ilyenek az úgynevezett tárolási betegségek, amikor a szervezet valamilyen anyagtól nem tud megfelelő ütemben megszabadulni, ezért az itt-ott lerakódik. Ide tartozik a hemochromatosis, amelyben a vas rakódik le többek között a hasnyálmirigyben és a májban. Felismerésében segítséget nyújthat a bőr szürkés színe, valamint az emelkedett vasszint a vérben. Ilyenkor a laboratóriumi vizsgálatok a vérben a vaskötő fehérjék közel 100 százalékos telítettségét igazolják. Ha a májból szövettani mintavétel történik, ott is látható a vaslerakódás.
Lehetőség van a genetikai eltérés kimutatására is. Az állapot kezelése a vas eltávolítása rendszeres vérlebocsátással - a vörösvérsejtek ugyanis sok vasat tartalmaznak -, mely a szénhidrát-anyagcsere javulásának reményével kecsegtet. Emellett azért rendszerint szükség van inzulinpótlásra.
Gyógyszerek okozta diabetes mellitus
A gyógyszerek okozta diabétesz-formák közül leggyakrabban a mellékvesekéreg-hormonok (kortikoszteroidok) okozta cukorbajjal találkozunk. Ezek a hormonok a vércukrot emelik. Ezt egészséges hasnyálmirigy az inzulintermelés fokozásával egy ideig képes kompenzálni. Tartós, nagy adagú kezelés vagy már előzetesen károsodott inzulintermelés esetén azonban ez elégtelen lehet, és diabétesz alakul ki. A szteroidokat, mint gyógyszereket számos kórkép esetén használják. A teljesség igénye nélkül: asthma, egyéb allergiás kórképek, gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegség, colitis ulcerosa), számos autoimmun betegség (pl. SLE, polymyositis, vörösvérsejt szétesés/hemolítikus anémia), agynyomás-fokozódás (pl. agydaganat).
A gyógyszerek helyileg alkalmazva - a betegség jellegétől függően orrcsepp, orrspray, inhalációs spray, beöntés, kúp, krém - csak kis mennyiségben szívódnak fel, de nem mindig van ilyen adagolásra lehetőség. Alkalmazásuk rendszerint az előny és a kockázat mérlegelésével történik, azaz akkor, ha a kezelés elmaradása nagyobb bajt okozna, mint a lehetséges mellékhatások. Törekedni kell a lehető legrövidebb idejű alkalmazásra és a legkisebb hatásos dózis használatára. Emellett gondolni kell a diabétesz kialakulásának lehetőségére, és rendszeresen ellenőrizni kell a vércukrot. Emelkedett értékek esetén, ha szteroidkezelés folytatására szükség van, a diabétesz kezelését egyénileg kell beállítani.
A skizofréniában használt újabb gyógyszereknek (antipszichotikumok) mellett gyakran fordul elő elhízás és az elhízás szövődményeként cukorbetegség. Ezek a gyógyszerek általában nem elhagyhatóak, meg kell próbálni az energiabevitelt csökkenteni, illetve a kialakult diabéteszt megfelelően kezelni.
Számos más gyógyszerrel kapcsolatban is leírtak már vércukor-emelő hatást, de ez általában kismértékű, nem jelentős. Ezek a szerek önmagukban rendszerint nem váltanak ki diabéteszt, bár a meglevő cukorbajt esetenként ronthatják.
Hormonbetegségekhez társuló cukorbetegség
A szervezet által termelt hormonok egy része (mellékvesekéreg hormonok, pajzsmirigy hormon, növekedési hormon) a szénhidrát-anyagcserére az inzulinnal ellentétes hatást fejt ki. Túltermelődés esetén (Cushing syndroma, pajzsmirigy túlműködés, acromegalia) a szervezet egy ideig ezt nagyobb mennyiségű inzulin termelésével ellensúlyozni tudja, de egy idő után kialakul a diabétesz. A kezelés ezekben az esetekben lehetőség szerint elsősorban oki, azaz a hormonális eltérést kell megszűntetni. Ilyenkor van arra esély, hogy a cukorháztartás normalizálódik. Ha mégsem, a további kezelést egyénileg kell elbírálni.
Genetikai eltérés miatt kialakuló diabétesz formák
Az ilyen betegségek igen ritkák. Az egyik ilyen típus a MODY (maturity onset diabétesz in the youth - felnőttkori diabétesz fiatalokban). A betegség általában több generáción keresztül öröklődik, 25 éves kor alatt indul, a betegek rendszerint normális testalkatúak, és nem, vagy nem feltétlenül szorulnak inzulinkezelésre.
Egyes genetikai szindrómák (=tünetegyüttesek) az átlagnál gyakrabban járnak diabétesszel. Ilyen többek között a Down-szindróma, a Klinefelter-szindróma (XXY nemi kromoszóma) vagy a Turner-szindróma (X0 nemi kromoszóma) és még számos egyéb betegség.
Forrás: HáziPatika.com
