A szénhidrátok és a diabétesz kapcsolata
Egyébként célszerű, ha a cukorbeteg ismeri a magasabb szénhidráttartalmú, ezért az étrendbe feltétlenül beszámítandó szénhidráthordozók mellett a - szokásos adagban - beszámítás nélkül, "szabadon" fogyasztható szénhidrátforrásokat is. Ezek: brokkoli, búzakorpa, cukor nélkül készített cékla, csalamádé, cukkini, fejes saláta, fokhagyma, gomba, karalábé, karfiol, (fejes, vörös, savanyú) káposzta, kelbimbó, kelkáposzta, kínai kel, padlizsán, paradicsom, paraj, patiszon, petrezselyem, póréhagyma, rebarbara, retek, sóska, spárga, tök, uborka (kovászos, saláta-, savanyú), vöröshagyma, zeller, zöldbab, zöldpaprika.
Jó, ha rendelkezik a cukorbeteg kis táblázatokkal, melyek segíthetnek a szénhidráthordozó élelmiszerek szemmel történő becslésében. Emellett tanácsolni szoktam betegeinknek, hogy a rendszeresen fogyasztott élelmiszereket több alkalommal mérjék meg - nyers, tisztított állapotban, illetve az elkészítés után -, egyrészt hogy kiszámíthassák szénhidráttartalmukat, és ezt követően jobb megközelítéssel becsülhessék meg azt, másrészt hogy fogalmat alkothassanak az ételek elkészítése során végbemenő térfogatváltozásról (például rizs, száraztészta főzése kapcsán).
