Elérkezett a nagy nap. Már reggel nagyon ideges vagyok, nem tudunk időben elindulni.
Odaértünk, még talán kicsit korábban is mint az időpontunk. Felmentünk a műtőbe, átöltöztem, sorstársakkal beszélgetés, persze mindenki tele izgalommal.
Végre szólítottak. Bementem a műtőbe, ahol megkaptam a helyes kis branulet, ami nem volt kellemes, de szükséges. Aztán megkaptam az "altatót" (mert ezt csak bódításnak nevezik) és kezdett minden távolodni.
Kint felébredtem az őrzőben, ahol nagyon kedves volt az asszisztens, rögtön odajött, és közölte hogy 11 petesejtünk lett. Nagy volt az öröm, hisz pénteken még 7-ről beszéltünk.
Végre letelt az egy óra és mehettünk. Kezelőorvosunktól megkaptunk minden instrukciót, és hazaindultunk, holnap telefon.