Mind az I-es, mind a II-es típusú cukorbetegség szövődményeként felléphet a hőséghez való alkalmazkodás képtelensége, amely nyáron a testhőmérséklet veszélyes emelkedésével járhat. Ennek hátterében az idegek károsodása áll, amely a cukorbetegek 60-70 százalékában jelentkezik. Bármely szerv érintett lehet, köztük a verejtékmirigyek is. Ha az idegkárosodás hatására a verejtékmirigyek nem működnek megfelelően, a test képtelen hatékonyan lehűteni magát, ha emelkedik a külső hőmérséklet.
Egy kisszámú résztvevővel elvégzett vizsgálatban a kutatók cukorbetegeket és egészséges embereket tettek ki egyre emelkedő hőmérsékletnek. Az alanyoknál mérték a bőr hőmérsékletét, a maghőmérsékletet és az izzadás mértékét. A hőmérséklet emelkedésével az egészségesek arányosan többet izzadtak, miközben maghőmérsékletük állandó maradt.
"A cukorbetegeknél azonban nem fokozódott az izzadás, még akkor sem, amikor a maghőmérséklet kritikus értéket ért el" - írták a szerzők dr. Jerrold S. Petrofsky, a Loma Linda University kutatójának vezetésével a Journal of Applied Research folyóiratban . "A cukorbetegek izzadási képtelensége jelentősen befolyásolta a maghőmérsékletet."
Az arizonai Mayo Clinic tudósai kimutatták, hogy a cukorbetegek a hőség hatására gyakrabban kerülnek kórházba, száradnak ki és halnak meg, azonban egy felmérés azt is kiderítette, hogy a legtöbben nem is tudnak a megemelkedett kockázatról és hogy különleges óvintézkedéseket kellene tenniük.
Forrás: Medipress
