Mint Bedros J. Róbert, a társaság elnöke elmondta, amikor 2007-ben létrehozta az elhízással foglalkozó hazai tudományos társaságot, az motiválta, hogy a felnőtt magyar lakosság kétharmada testsúlyproblémákkal küszködik, és a túlsúly egyre több gyereket is érint Magyarországon is. Világméretű problémáról van szó, az elhízást az Egészségügyi Világszervezet, a WHO 1998-ban idült betegségnek nyilvánította.
"Az Egyesült Államokban, de a fejlett ipari országok többségében is beértek a hatvanas-hetvenes évek népegészségügyi erőfeszítései, amelyek a kóros vérzsírszint kezelését, a magas vérnyomás elleni küzdelmet, illetve a dohányzás visszaszorítását állították középpontba. Amikor már mindenki elégedetten hátradőlt, az 1990-es években új veszély ütötte fel a fejét, az elhízás, amely a metabolikus szindrómával együtt az egyik legjelentősebb népegészségügyi problémává vált" - idézte fel Bedros. A szakember külön is felhívta a figyelmet a mozgás fontosságára, amely nélkül hiábavaló maradhat egy szigorú diéta is.
A rendezvényen elhangzott, hogy a magas vérnyomás, a zsíranyagcsere zavara, a 2-es típusú cukorbetegség és ízületi betegségek jelentős része is az elhízás következménye. Amikor a vérzsírok szintje megemelkedik, kórosan elváltozik az érfal, ennek pedig egyenes következménye lehet a szívroham és az agyvérzés. Az elhízás következtében kialakuló hormonzavarok és az érfalak rossz állapota potenciazavarokat is okozhat, így veszélybe kerül a férfiasság is.
Farsang Csaba, a Magyar Hypertónia Társaság örökös tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta, hogy Magyarország felnőtt lakosságának negyede, nagyjából 2 millió ember hipertóniás. A magas vérnyomásról lassan egyik leggyakoribb hajlamosító tényezője a stressz mellett az elhízás. Az utóbbi években egyre nő az elhízott, túlsúlyos felnőttek és bizony gyerekek aránya is. A szakember kiemelte, hogy mára már csupán tévhit, hogy magas vérnyomás csak az érett generáció betegsége, mert jönnek a hipertóniás tizenévesek is.
A kezelés kulcsa az egészségügyön belül a háziorvosok kezében van, hiszen ők találkoznak rendszeresen a páciensekkel, ismerik a kockázati tényezőket és azok csökkentésének lehetőségét - vélekedett Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója. "A túlsúly veszélyeire mindig felhívják a figyelmet, más kérdés, hogy kevés idejük marad arra, hogy a diétát is részletesen elmagyarázzák, miután dietetikus általában nem tartozik a praxishoz" - tette hozzá.
Az elhízás azért következik be, mert a kalóriabevitel tartósan nagyobb, mint a szervezet energiaszükséglete - mutatott rá Pados Gyula lipidológus, aki 1983 óta 18 ezer embernek segített a fogyásban és súlyuk megtartásában a Szent Imre Kórház Lipidológiai osztályán. A tudatos fogyás szakértője szerint az elhízás kezelésének pillérei ezért a diéta, az életmódváltás, a fizikai aktivitás és szükség esetén, súlyosabb esetekben a gyógyszeres és műtéti kezelés. A kalóriabevitel csökkentése nem elég, az sem mindegy, hogy milyen az étrend tápanyag-összetétele. A különböző orvosilag megalapozott diétákat összehasonlítva elmondta: számos nemzetközi kutatás eredménye arra utal, hogy a szénhidrátban szegény, magas fehérjetartalmú étrend a leghatékonyabb hosszú távon.
Az Aesculap Akadémián tartott nyílt napon megjelent nagy számú érdeklődő a szakemberekkel folytatott beszélgetés közben és után többféle szűrővizsgálaton mérethette fel saját állapotát, megtudhatta aktuális vércukor- és koleszterinszintjét, teste zsírhányadát és személyre szabott életvezetési tanácsokat is kaphatott.
Egy pár napja közzétett uniós statisztika szerint a rendellenesen elhízottak arányát tekintve Magyarország az ötödik helyen áll a 19 felmért ország közül: a férfiak 21,4 százaléka, míg a nők 18,8 százaléka elhízott.
