Hogyan keletkeznek az ízületi fájdalmak és mit tehetünk ellenük?
A karpaltunnel szindróma
A gyakori karpaltunnel szindróma (csukló-alagút szindróma) nem ízületi megbetegedés. Mégis itt említendő, mivel a kéz és az ujjak panaszait eredményezi és a kézműtétek leggyakoribb oka.
A csukló alagutat a kéztőcsontok és a felettük húzódó kötőszövet-köteg képezi. Ezen alagúton futnak át az ujjhajlító inak és a nervus medianus, mely a tenyér beidegződését látja el: ez mozgatja a hüvelykujj, a mutatóujj és részben a középső ujjat és vezeti az innen származó érzéseket.
Különböző megbetegedések során a csukló alagút beszűkül. Ez előfordulhat túlterhelésnél, törések után, hegképződés és gyulladás során, valamint vesebetegségek, reuma és diabétesz esetében. Ha a csukló alagút beszűkül, a nervus medianus összenyomódik, mely a hüvelykujj, a mutatóujj és a középső ujj fájdalmas érzészavarát eredményezi. (ld. alább vázlatosan). A fájdalom az egész kézbe és az alkarba kisugározhat. Éjjel fokozódhat a fájdalom, hangyamászás-érzéssel kísérve, később folyamatos maradhat, éjjel-nappal egyaránt fáj. Minél hosszabb időn át és minél kifejezettebb a nervus medianus összenyomása, a fájdalomhoz annál gyakrabban társul az ujjak mozgatásának a zavara is. Az ember nem képes megfelelő erővel szorítani, majd a hüvelykujj párnája sorvadni kezd (atrofizál).
A tervezett műtét előtt a karpal-tunnel szindróma diagnózisát igazolni szükséges, meg kell méretni az idegvezetési sebességet. A kézsebész egy rövid ambuláns műtét keretében megnyitja a csatornát és felszabadítja az ideget.
