Hirdessen cukorbeteg portálunkon! Kedvező ár, nagy látogatottság! Tekintse meg médiaajánlatunkat itt!
A légszennyezettség káros egészségügyi hatásai
A téli időszakban a légszennyezettség magas szintje is komoly egészségügyi problémákat okozhat a gyermekeknél és a felnőtteknél egyaránt. A múlt hónapban és február elején eddig már 23 napon lépte túl a budapesti levegő szennyezettsége az egészségügyi határértéket, de több nagyvárosban, így Egerben, Miskolcon, Debrecenben is hasonló értékeket mértek a szakemberek.
A magas értékek ellenére nincs szmogriadó
A téli időszakban elsősorban a szálló por mennyiségének jelentős növekedése miatt alakulnak ki az egészségre is veszélyes légszennyezettségi értékek a magyarországi nagyvárosok főbb csomópontjain - mondta az [origo]-nak Dr. Páldy Anna az Országos Környezetegészségügyi Intézet igazgatóhelyettese. Jelenleg azonban csak a kén-dioxid és a szálló por együttes magas koncentrációja esetén rendelhetnek el szmogriadót a főváros illetékesei, a kén-dioxid szintje azonban - az ipari kibocsátás jelentős csökkenése miatt - évek óta alacsony, ezért erre eddig még egyik évben sem került még sor. A környezetvédelmi tárca ezért jogszabály-módosítást tervez, hogy jövőre már szállópor-koncentráció egyedüli emelkedése esetén is már el lehessen rendelni a készültséget. Az Európai Unió új levegőminőségi szabályozása szerint három év múlva az ország büntethető lesz, ha nem tartjuk be az előírásokat. Eszerint a por mennyisége egy éven belül 35-nél többször nem lépheti át a napi meghatározott mennyiséget. Ez a feltétel azonban elég nehezen tartható: az ország szinte minden mérőállomásán évente ugyanis 50-100 alkalommal is több ennél a határértéknél a szálló por mennyisége" - mondta a szakértő.
Dr. Páldy Anna kiemelte még, hogy a por koncentrációjának jelentős mértékű - akár 1 nap alatti - növekedését elősegíti a tartósan alacsony hőmérséklet és a szélmentes, ködös időjárás, így elsősorban ezeken a napokon kell számítanunk az értékek jelentős emelkedésével.
Az egyre több autó miatt van ennyi por
A szálló por részecskéinek legjelentősebb forrásai a különböző járművek. Városi környezetben ugyanis esetenként a kipufogógázokkal összemérhető jelentőségű szennyezettséget okoznak a gumiabroncsok kopásából származó részecskék, illetve az úttestről felvert por, ami egyebek mellett az aszfalt elhasználódásából keletkezik. A korszerű gépkocsik emellett nagyon apró porszemcséket is kibocsátanak a levegőbe, amelyek szintén a szennyezés forrásai, a szálló por maradék része pedig ipari és tüzelési eredetű. "Fel kell hívnom arra is a figyelmet - hangsúlyozta Dr. Páldy -, hogy míg a dízelüzemű gépjárművek szén-monoxid kibocsátása viszonylag kismértékű, addig részecske-kibocsátásuk jelentősebb: egy nagyságrenddel haladja meg a benzin-motorokét, így ezek is hozzájárulnak a porszennyezéshez."
Az allergiás tünetek is erősödnek
A szálló por még a legalacsonyabb koncentrációban is káros, és mennyiségének rövid távú emelkedése is izgatja a nyálkahártyákat, köhögést, torokkaparást és nehézlégzést válthat ki. Ezenfelül a tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el, aminek következtében növekszik a vér alvadékonysága, fokozott vérrögképződés is kialakulhat.
Számos hazai és külföldi vizsgálat eredménye bizonyította, hogy a szennyezett levegőjű területen élő lakosság körében jelentősen magasabb a krónikus légzőszervi betegségben szenvedők aránya, mint a tiszta levegőjű területeken, és a krónikus légzőszervi és asztmás betegek állapota rövid és hosszú idejű légszennyezés hatására egyaránt romlik. A légzőszervi tünetek fokozódnak, a légzésfunkció csökken, a gyógyszerfogyasztás emelkedik, és nő a kórházi, illetve a sürgősségi ellátásra való igény.
"Az allergiás légzőszervi betegségek és a levegőszennyezettség közötti összefüggésekről megállapítást nyert, hogy a levegőszennyezettség a légúti betegségek oka, prediszponáló (elősegítő) faktora és a krónikus betegségek rosszabbodásának okozója egyaránt lehet"- fejtette ki a szakember. A tartósan magas légszennyezettség a kifejlődő magzat méretét is csökkentheti, melyről korábbi cikkünkben bővebben olvashat.
A levegőszennyezettség alapján Budapest az Unió nagyvárosai között a középmezőnyben helyezkedik el. Ám ez egy átlagos adat, fővárosunk és bizonyos nagyvárosaink több részén a helyzet ennél sokkal súlyosabb, így Budapest lakosságának húsz százaléka jelentősen, hatvan százaléka mérsékelten, a maradék húsz százalék kisebb mértékben szennyezett környezetben él. Nagyrészt a levegő szennyezettségének növekedése miatt 1980 óta a fővárosban az asztmások aránya több mint tízszeresére, a tüdőrákosoké pedig több mint háromszorosára emelkedett.
Mit tehetünk, ha magas a légszennyezettség?
- A legveszélyeztetettebbek az idősek, a kisgyermekek és a krónikus légúti betegségekben szenvedők, ezért számukra azt tanácsolják a szakértők, hogy a szélmenetes téli napokon ne közlekedjenek a forgalmasabb közlekedési csomópontok mentén, és ha tehetik, inkább maradjanak otthon.
- Az egészségesek is lehetőleg kerüljék a kifejezetten nehéz, megerőltető fizikai munkát és a hosszan tartó sporttevékenységet!
- Ha lehet, hagyjuk otthon többször az autót és válasszuk a tömegközlekedést!
- A kerékpárral közlekedők használjanak a por ellen védő maszkot!
- Az immunrendszerünk erősítése érdekében naponta legalább 2,5-3 liter folyadékot és a napi ajánlott mennyiségnél több C-vitamint fogyasszunk a szennyezettebb napokon. Vitaminkalkulátorunk segítségével kiszámolhatja, életkorától függően mennyi a napi szükséges aszkorbinsav-bevitel.
Ha már cukorbeteg vagy, olvasd el, mit tehetsz állapotod kezelésére: A kettes típusú cukorbetegség kezelése
Forrás: origo.hu
