Pusztító gondolati minták
A túlgondolkodás gyakran két destruktív gondolkodási mintát foglal magában – a rágódást és a szüntelen aggódást. A rágódáshoz hozzátartozik a múlton való időzés. A gondolatok olyan dolgokat tartalmazhatnak, mint:
Nem kellett volna elmondanom ezeket a tegnapi értekezleten. Biztos mindenki azt hiszi, hogy idióta vagyok.
Az utolsó munkahelyemen kellett volna maradnom. Boldogabb lennék, mint most.
A szüleim nem tanítottak meg magabiztosnak lenni. A bizonytalanságom mindig visszatartott.
A tartós aggodalom negatív – gyakran katasztrofális – előrejelzéseket tartalmaz a jövőről. A gondolatok olyan dolgokat tartalmazhatnak, mint:
Holnap szégyellni fogom magam, amikor bemutatom a prezentációm. Tudom, hogy elfelejtek mindent, amit mondanom kellene.
Mindenki mást előléptetnek előttem.
Tudom, hogy soha nem lesz elég pénzünk nyugdíjba vonulni. Túl betegek leszünk a munkához, és elfogy a pénzünk.
Mint minden szokás, a pusztító gondolati minták megváltoztatása is kihívást jelenthet. Következetes gyakorlással azonban megtaníthatod az agyat, hogy másképp gondolkodjon.
Íme hat módja annak, hogy ne gondoljunk túl mindent:
1. Vedd észre, ha túlgondolsz valamit
A túlgondolkodás olyan szokássá válhat, hogy észre sem veszed, mikor csinálod. Kezdj el odafigyelni a gondolkodásmódodra, hogy tudatosítsd a problémát.
Amikor újra és újra lejátszod az eseményeket a fejedben, vagy olyan dolgok miatt aggódsz, amelyeket nem tudsz irányítani, ismerd el, hogy ez nem produktív. A gondolkodás csak akkor hasznos, ha pozitív cselekvéshez vezet.
2. Tartsd a hangsúlyt a problémamegoldáson
A problémákon való elmélkedés nem hasznos, de a megoldások keresése igen. Ha ez egy olyan dolog, amely felett némileg befolyásod van, fontold meg, hogyan előzheted meg a problémát, de ha olyan dologról van szó, amely felett nincs hatalmad – például egy természeti katasztrófa –, gondolj arra, hogy milyen stratégiákkal tudsz megbirkózni vele. Koncentrálj azokra a dolgokra, amelyeket irányítani tudsz, például a hozzáállásodra és az erőfeszítéseidre.
3. A negatív gondolataink realitása
Könnyű elragadtatni a negatív gondolatokat. Ne feledd, hogy érzelmeid megzavarják azt a képességedet, hogy objektíven szemléld a helyzeteket. Tegyél egy lépést hátra, és nézd meg a bizonyítékokat. Milyen bizonyítékod van arra, hogy a gondolatod igaz és nem kitalált dolog?
4. Ütemezd be az elmélkedés idejét
Ha hosszú ideig töprengsz a problémáidon, az nem produktív, de a rövid átgondolás hasznos lehet. Ha átgondolod, hogyan csinálhatnád a dolgokat másként, vagy felismered egy terv lehetséges buktatóit, az segíthet a jövőben jobban teljesíteni.
A napi programodba iktass be 20 perc „gondolkodási időt”. Ezalatt az időszak alatt hagyd magad aggódni, töprengeni vagy azon gondolkodni, amin csak akarsz.
Ha lejár az időd, térj át valami másra. És amikor elkezded túlgondolni dolgokat az ütemezett időn kívül, egyszerűen emlékeztesd magadat arra, hogy meg kell várnia a „gondolkodási idődet”, hogy megoldd ezeket a problémákat az elmédben.
5. Változtasd meg a csatornát
Ha azt mondod magadnak, hogy ne gondolkozz valamin, az visszafelé sül el. Minél inkább megpróbálod megakadályozni, hogy egy gondolat bejusson az agyadba, annál valószínűbb, hogy folyamatosan felbukkan.
Változtasd meg az agyad csatornáját a tevékenységed megváltoztatásával. Gyakorolj, vegyél részt beszélgetésben egy teljesen más témában, vagy dolgozz egy olyan projekten, amely elvonja a figyelmedet. Ha valami mást csinálsz, az véget vet a negatív gondolatok özönének.
