Altató vagy kedélyjavító gyógyszer helyett az illatok is segíthetnek.
Érdekes felfedezést tett a Hans Hatt professzor által vezetett kutatócsoport a Bochumi Egyetemen (RUB). A düsseldorfi Henrik Heine Egyetem két kutatójával, Dr. Olga Sergeevával és Helmut Hass professzorral együttműködve rájöttek, hogy két illatanyag, a jázminból kivont Vertacetal-coeur-nak (VC) és egy kémiai variációjának (PI24513) molekuláris mechanizmusaként olyan vegyület jön létre, amelynek olyan erős nyugtató-altató hatása van, mint a csak receptre kapható barbiturát-tartalmú altatóknak vagy a propofolnak.
Az eredményeket a Journal of Biological Chemistry online szakfolyóiratban tárták a nyilvánosság elé.
A gyógyszereknek mellékhatásaik vannak, az illatoknak nincs
A nyugtatók, az altatók és a szorongásoldók a leggyakrabban felírt pszichotróp anyagok. A nyugtatóként használt anyagokhoz tartoznak a barbiturátok, az opioid fájdalomcsillapítók, és az 1950-es évektől elterjedt benzodiazepin gyógyszerek, amelyek mára az egyik leggyakrabban felírt gyógyszerek lettek.
A németek 20 százaléka szed benzodiazepin gyógyszereket, ám a szerek nemcsak gyógyszerfüggőséghez vezethetnek, hanem számos káros mellékhatásuk is lehet, úgymint depressziós tünetek, remegés, izomgyengeség és koordinációs zavarok.
A benzodiazepinek, a barbiturátok és az olyan érzéstelenítők, mint a propofol, a központi idegrendszerben, az úgynevezett GABA neurotranszmitterek hatását fokozzák.
A Bochumi Egyetem kutatói illatok százait tesztelték egereken és embereken, hogy megállapítsák, milyen hatásuk van a GABA receptorokra. A Vertacetal-coeur (VC) és egy kémiai variációja (PI24513) bizonyult a leghatásosabbnak, a GABA-receptorok hatását ötszörösére növelte, így erősségük a fenti gyógyszerekével vetekszik. Genetikailag módosított egereken is bebizonyították, hogy ezen illatok hatására a megszűnt a receptorok ingerület-átvitele.
Belélegezve is működik a "jázminnyugtató"
A Bochumi Egyetem Állatélettani Tanszékének Lübbert Professzor vezette laboratóriumában bebizonyosodott, hogy az illatokat befecskendőzve, vagy belélegezve nyugtató hatást váltanak ki. Plexidobozba zárt egerek, miután belélegezték ezeket az illatokat, abbahagyták addigi ténykedésüket, és csendben a sarokba húzódtak. Az illatmolekulák a tüdőből a véráramba kerültek, ami az agyba szállította őket. Az agy neuronjainak elektrofizológiai mértéke, ami az elalvás-ébredés ciklusokért felelős, azt mutatta, hogy az illat megnövelte az alvásban résztvevő agysejtek GABA-hatását.
"Felfedeztünk egy új GABA-receptor szabályozót, ami a levegő belélegzésével jut a szervezetbe." - mondta el Hatt Professzor. "Alkalmazható nyugtatóként, szorongásoldóként, agresszív rohamok csökkentésére, és altatóként is. Ez az eredmény egyben az aromaterápia hatásosságának tudományos bizonyítéka."
A kutatók hozzátették, hogy az illatmolekulák kémiai szerkezetének további változtatásával, remélhetőleg erősebb hatást is el tudnak majd érni.
Forrás: Medipress
