A kapor szervezetre gyakorolt hatásai
Gyomorerősítő hatása közismert, de vizelethajtóként is számon tartjuk, valamint nyugtató és antibakteriális hatása is van. Magjának illóolaja az emésztőrendszert támadó baktériumok szaporodását gátolja, így segít a hasmenést okozó mikroorganizmusok elleni küzdelemben. Baktériumellenes hatása igen erős, képes meggátolni a káros kórokozók elszaporodását a belekben és szervezetünk más tájékain is. Ebben a tekintetben a kapor vetekedik a ranglétrán a fokhagyma erős baktériumölő tulajdonságaival.
A növény apiol tartalma izgatóan hat a paraszimpatikus idegrendszerre, jelentős értágulatot okoz. Férfiaknál a merevedési reflexet erősíti. Ilyen hatás érhető el például néhány növényi szár rágógumiszerű rágcsálása révén. A kapor szívkoszorúér-tágító, ajánlható angina pectoris esetén, csökkenti a magas vérnyomást, és jótékony hatású a szívizom vérellátása szempontjából. Elsőrendű étvágyfokozó, egyben szélhajtó is. Használata bélféregűző teák összetevőjeként is ismeretes. A szájban megtelepedő baktériumok ellen is hatásos, friss leheletet biztosít. A húgyúti betegségeket leggyakrabban az E. coli baktérium okozza, amelynek megtelepedését a kapor meggátolja, így jelentősen hozzájárul a húgyutak egészségének a helyreállításához.
Fitoösztrogén hatása miatt a népgyógyászatban a renyhe menstruáció megerősítésére alkalmazzák. Várandósság alatt azonban éppen emiatt a hatása miatt nem ajánlott a szedése!
Lapozz tovább és tudj meg többet a kaporról, mint a természetes inzulinról!
