Koffein, kávé, kóla
A kávé és a kóla fő hatóanyaga a koffein, bár más alkaloidák is megtalálhatóak bennük. Kis mennyiségben a hatás éberség, fokozott figyelem, koncentráció és a fáradtság csökkenése. Lefekvés előtt ugyanekkora mennyiség szorongást és álmatlanságot idéz elő. 0,15 grammnál több koffein bevitele nyugtalanságot, idegességet, még nagyobb dózis pedig görcsöket, hányást okozhat.
A kávé megakadályozza egyes vitaminok, a vas és a kalcium felszívódását. A vitaminhiány tovább rontja a koffein által túlterhelt idegrendszer helyzetét, a vashiány vérszegénységet, a kalcium hiánya pedig csontritkulást eredményez. A koffein hatása főként a központi idegrendszerben jelentkezik, a kezdeti nyugtalanságot, idegességet követi a krónikus kimerültség, az energiahiány és a tartós álmatlanság.
Koffein és az emésztés
A koffein érösszehúzó hatású, emiatt akadályozza az emésztést. A koffeintartalmú italok több sav termelésére késztetik a gyomrot, ezzel súlyosbítják a fekélyeket, a gyomorégést és a többi gyomorproblémát. Az érösszehúzódás eredménye a vérnyomás-emelkedés is, amely önmagában is megterheli a szívet, a koffein hatásának elmúltával azonban a vérnyomás lecsökken, ez az ingadozás pedig tovább károsítja a szív- és érrendszert.
A koffein és a vércukorszint
A koffein megemeli a vércukorszintet, ezáltal a szervezetet fokozottabb inzulintermelésre készteti. A koffein a veséket is ingerli, fokozott vizeletkiválasztást idéz elő. Néhány kutató összefüggésbe hozta a koffeinfogyasztást a vizeletkiválasztó rendszer rákos megbetegedéseivel. A koffeinről azt is kimutatták, hogy asztmatikus rohamokat képes előidézni és allergiás reakciókat tart fenn.
Koffeint tartalmaz a fekete tea, a szénsavas italok, a kakaó és a csokoládé is. Létezik ugyan koffeinmentes kávé, ez azonban a koffein kivonásához használt anyagok miatt még mérgezőbb.
A koffeinfüggőség
Gyakran alakul ki koffeinfüggőség. A fizikai elvonási tünetek fejfájás, nyugtalanság, kimerültség, étvágytalanság, émelygés, hányás. Ezek a tünetek azonban általában öt nap után elmaradnak. A lelki függőség ennél sokkal erősebb, akár évek múlva is rátörhet az emberre, hogy például kimerültség esetén kávét igyon. Sokan megszokásból kávéznak egy baráti beszélgetés szertartásának kellékeként.
A leszokáshoz segítséget nyújthat a Coffea D12 homeopátiás szer és a lúgosító étrend, azaz nyers gyümölcsök, zöldségek és vértisztító (pl. csalán) teák fogyasztása. A lelki függőség kezeléséhez általában elengedhetetlen valamilyen pszichoterápiás módszer, például kineziológia vagy autogén tréning.
Teobromin kakaó, csokoládé
A teobrominnak is érszűkítő és serkentő hatása van, mint a koffeinnek. Növeli a vércukorszintet, ezzel élénkít, de ugyanakkor a jojóeffektus is bekövetkezik a koffeinhez hasonlóan: inzulin termelődik, a vércukorszint a korábbi alá csökken, kiváltva ezzel az igényt az újabb csokifogyasztásra. A teobromin allergiás, asztmás reakciókat válthat ki, és harmadik helyen áll az allergiát, asztmát okozó anyagok listáján. (A tej az első, a fehér liszt a második.)
Tein, fekete tea
A teacserje tartalmaz teint, teobromint és koffeint is, hatása hasonló az eddig felsoroltakéhoz. Sajnálatos, hogy több kórházban az újszülöttekkel a mai napig cukros fekete teát itatnak. A boltokban kapható teák is többnyire fekete teák. Úgy készülnek, hogy a friss levelek nedvét kipréselik, ezután 18 órán át tárolják 48 C-os nedves levegőn, ezt nevezik fermentálásnak. Az eljárás közben a tea kissé megpenészedik. Ezután megpörkölik és feldarabolják. A fekete teák helyett fogyasszunk inkább vizet, frissen facsart gyümölcsleveket vagy gyógyteákat.
(Felhasznált irodalom: Váradi Tibor: Az egészséges életmód alapjai)
A kávé és a tea is védi a szívet
Mérsékelten fogyasztva a tea és a kávé is csökkenti a szívbetegségek kockázatát - állapították meg holland kutatók. Egy átfogó, huzamos ideig tartó vizsgálat során a tudósok arra az eredményre jutottak, hogy napi három-hat csésze tea elfogyasztása akár 45 százalékkal is csökkentheti annak a veszélyét, hogy az illető szívbetegség következtében hal meg. Hatnál több csésze esetében a szívbetegségek kialakulásának esélye 36 százalékkal kisebb, mint azoknál az embereknél, akik naponta kevesebb, mint egy csészével isznak. A kávéfogyasztóknak nem ennyire jók a kilátásai, bár napi kettő-négy csésze kávé még mindig 20 százalékkal csökkenti a szívbetegségek kialakulásának lehetőségét.
A tudósok kutatásaik eredményét az Atherosclerosis, Thrombosis and Vascular Biology című szaklapban közölték. Az utrechti egyetem orvostudományi központjának kutatói azt is megállapították, hogy sem a kávé, sem a tea nem kedvez az agyvérzés kialakulásának. "Eredményeink szerint a tea- és kávéfogyasztás az előnyök mellett nem jelent nagyobb kockázatot a szélütést és más betegségek okozta halálozást illetően" - mondta el Yvonne van der Schouw, a tanulmány vezetője.
A kutatók tizenhárom év alatt összesen 37 514 ember kávé- és teafogyasztásáról szóló adatait gyűjtötték össze, majd ezeket összehasonlították az adott körben jelentkező szívbetegségekkel és a halálokokkal.
Az eredményeket tekintve azonban pontatlanságokkal is számolni kell, mivel a tea- és kávéfogyasztók szokásai élesen eltérőek lehetnek. Így a tény, hogy a kávé kisebb mértékben csökkenti csak a szívbetegségek kockázatát, erősen összefügghet azzal, hogy a kávét fogyasztók gyakrabban dohányoznak, mint a teaivók.
Forrás: nana.hu, MTI
