Azok kerültek a vizsgálati csoportba, akik 1993-ban 45-64 évesek voltak, és foglalkozásuk feltételei alapján egészségesek. Rendszeresen, részletes kérdőív kitöltésével beszámoltak munkakörülményeikről, sőt arról is, hogyan élik meg azt a munkaköri terhelést, amellyel nap mint nap szembe kell nézniük.
Nők munkahelyi, pszichés terhelésének a jelentőségével korábban nem foglalkoztak. Amikor a tanulmányt 2008-ban lezárták, az addig eltelt időszakban 138 nővért vettek fel infarktus miatt kórházba, és további 369-et ápoltak koszorúér-betegség egyéb tünetei miatt.
Azok az ápolónők, akik saját megítélésük szerint lelkileg nyomasztóbb munkát végeztek, 25 százalékkal nagyobb eséllyel lettek szívbetegek, mint azok a társaik, akik jól megbirkóztak a munkahelyi gondokkal. A különbség még kifejezettebb volt erős pszichés stressz esetén. Azoknak a nővéreknek, akik roppant nehezen tudtak úrrá lenni a rájuk nehezedő lelki nyomáson, 50 százalékkal nagyobb lett az infarktuskockázata, mint a lelkileg kiegyensúlyozott társaiknak.
A statisztikai értékelésben a kutatók a többi, ismert kockázati tényezőt - köztük a dohányzást, az életmódot - is figyelembe vették. Ezzel kapcsolatban egy fontos összefüggést emeltek ki: a pszichés tényezők kedvezőtlen hatása éppen az 51 évesnél fiatalabb nővéreknél érvényesült. A tanulmány az Occupational and Environmental Medicine szakfolyóiratban jelent meg.
Forrás: MTI
