Ha már cukorbeteg vagy, olvasd el, mit tehetsz állapotod kezelésére: A kettes típusú cukorbetegség kezelése.
Az alkalmi alkoholfogyasztás és a szívroham
Az Egyesült Államok alkoholizmussal foglalkozó nemzeti hivatala, az NIAAA definíciója szerint masszív alkoholfogyasztásnak számít férfiak esetén öt vagy több, nők esetén négy vagy több ital elfogyasztása két órán belül. Számos tanulmány eredménye utal arra, hogy a rendszertelen időközönként történő masszív alkoholizálás mintegy kétszeresére növeli a halálos kimenetelű szívroham kockázatát.
Az etanol és az érelmeszesedés közvetlen kapcsolata
A szeszesitalok hatóanyaga, az etanol a májban egy igen mérgező vegyületté, az acetaldehiddé alakul át, s mivel ez utóbbit szervezetünk csak viszonylag lassan képes ártalmatlanítani, egy-egy komolyabb italozás után az acetaldehid szintje a szervezetben még órákig magas marad. A most megjelent tanulmány elsőként tárta fel, hogy az acetaldehid abban a vérkoncentrációban, ami egy-egy ivászat után jellemzően kialakul, fokozza a fehérvérsejtek közé tartozó monociták kitapadását az érfalakhoz, és ez az első lépés lehet az érelmeszesedés kialakulása felé.
Az érszűkület alapjai
Amikor szervezetünket éppen nem éri semmilyen fertőzés vagy sérülés, a monociták nyugvó állapotban keringenek a vérben. Így tesznek egészen addig, amíg át nem haladnak egy olyan érszakaszon, ahol a közelben fertőzéses folyamat, szöveti károsodás alakult ki. Ekkor a monociták felszínén olyan kapcsolómolekulák jelennek meg, amelyek alkalmassá teszik őket az ér belső borításához történő kitapadásra, ahol ezek segítségével tartósan megkapaszkodnak, immár ellenállva a véráram sodrásának.
Az érelmeszesedés kockázata
Az elmeszesedésnek induló erek falában a koleszterin-lerakódás helyei, a plakkok is pontosan ilyen "zónaként" viselkednek, amelyek vonzzák, kitapadásra ösztönzik a monocitákat. Ha a monociták egyszer kitapadtak az erek belső felületére, akkor ezekkel alkotott kapcsolatuk egyre szorosabbá válik. Először csak gyengén horgonyoznak le, és lassan gördülnek az érfal mentén, majd mind erősebben és erősebben kapaszkodnak, míg végül teljesen megállapodnak. Ha ez nem következik be, az érelmeszesedéshez vezető legfontosabb lépések is elmaradnak.
Az alkalmi, de túlzó alkoholfogyasztás
A jelen vizsgálat középpontjában az acetaldehidnek a monociták kihorgonyzására, gördülésére és kitapadására gyakorolt hatása állt. A kutatók egyfelől ún. érbelhám-, azaz endotélsejteket (közelebbről emberi köldökzsinór-vénából származó endotélsejteket) tenyésztettek, másfelől sejttenyészetben tartottak fenn kétféle monocitát, amelyeknek a feladata az volt, hogy aktivált állapotban kitapadjanak az endotélsejtekhez. A sejtkultúrákat aztán olyan koncentrációjú acetaldehiddel kezelték, ami megfelel a vegyület hatórás alkoholizálás utáni vérszintjének.
Az érelmeszesedés folyamata
Az eredmények azt mutatták, hogy az acetaldehid három fontos fehérje: a CCR2 (kemokin-receptor 2), a P-szelektin és a tumornekrózis-faktor alfa (TNF-alfa) befolyásolásán keresztül serkentette és jelentősen segítette a monociták kitapadását. Korábbi tanulmányok meggyőzően bizonyították a CCR2-nek, mint a monocitákat vonzó MCP-1 (monocita kemoattraktáns fehérje-1) receptorának a közvetlen szerepét a monocitáknak az érfalhoz történő kitapadásában, ami az érelmeszesedés folyamatának szintén egyik kulcsmozzanata.
A CCR2 a monociták felszínén található fehérje, amely az MCP-1-et megkötve érzékeli, ha olyan érszakaszon halad át a sejt, amelynek közelében kóros folyamat zajlik. A most ismertetett kísérletek során kiderült, hogy az acetaldehid több mint kétszeresére emeli a monociták felszínén jelen lévő CCR2 receptormolekulák számát. A P-szelektin egy ún. sejtadhéziós, vagyis a sejtek közötti összetapadást közvetítő molekula, amely a kóros területek ereinek endotélsejt-borításán megfelelő jelek hatására megjelenik, és elősegíti a monociták kitapadását.
Nagyobb alkalmi alkoholfogyasztás: súlyosabb tünetek
Az állatkísérletekben az acetaldehid 40%-kal növelte a P-szelektint megjelenítő endotélsejtek számát, és 50%-kal fokozta a P-szelektin-molekulák mennyiségét az endotélsejtek felszínén. Ezen felül még azt is találták, hogy az endotélsejtekben kb. 2,5-szeresére nőtt az acetaldehid hatására a számos gyulladásos folyamatra serkentőleg ható TNF-alfa termelődése. A fenti eredmények fényében nem csoda, hogy a monociták endotélsejtekhez való kitapadását az acetaldehid már a alacsony koncentrációban adva 250%-kal, kétszeres koncentrációban adva 700%-kal fokozta a kezeletlen kontrollokhoz képest.
Az érszűkület kockázata
Amennyiben ugyanakkor az endotélsejtekben géntechnológiai eszközökkel gátolták a P-szelektin és a TNF-alfa termelését az acetaldehid-kezelést megelőzően, az acetaldehidnek a monociták kitapadását serkentő hatása szinte teljesen, mintegy 90%-ban elveszett. Ebből vonták le a kutatók azt a következtetést, hogy az acetaldehid hatása elsősorban ezeken a fehérjéken keresztül jut érvényre. A folyamat mechanizmusának jobb megértése talán lehetőséget nyújt majd a következmények elkerülésére - ami persze nem jelenti azt, hogy nem inkább magát az ivászatot kellene kerülni.
Az érelmeszesedéssel kapcsolatban kialakult korábbi paradigma szerint a koleszterinnek az artériák falában történő felhalmozódása vezet el az ún. plakkok, vagyis zsíros lerakódások kialakulásához és az erek beszűküléséhez. Eszereint az elmélet szerint a szívroham, az infarktus akkor következik be ha a szívizomzatot ellátó valamelyik artéria ürege teljesen elzáródik. Miközben ebben a modellben sok az igazság, a korszerűbb álláspont azt hangsúlyozza, hogy a szívroham felé vezető út több állomásán tevékeny szerepet játszik a szervezet immunrendszere is. Az érfalakban kialakuló zsíros lerakódások a testbe behatoló kórokozók módjára ingerlik az immunrendszer falósejtjeit.
Az érrendszeri károsodás háttere
A monociták, amelyek aktiválódva falósejtekké, makrofágokká alakulnak, a vélt kórokozó elpusztításának szándékával lépnek ki a keringő vérből az érfalba. Itt aztán céljatévesztett tevékenységük nyomán gyulladás alakul ki, s ez okozza végül az érfal megvastagodását és az ér elzáródását. Dr. John Cullen, a kutatás vezetője szerint az alkoholbevitelt követően érzékeny egyensúly alakul az alkohol és anyagcsereterméke, az acetaldehid érfalakra gyakorolt hatásai között. Jelenleg is folynak kísérleteink annak további igazolására, hogy az alkalmi masszív alkoholfogyasztást követő érrendszeri károsodások hátterében - legalábbis részben - az acetaldehid áll.
Mennyi a napi megengedhető alkoholfogyasztás?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint (a huszadik életévüket betöltött felnőttek részére) az elfogadható alkoholfogyasztás napi mennyiségének felső határa maximum negyven gramm tiszta szesz: a statisztikák szerint az említett mennyiség rendszeres napi fogyasztása 25 év múltán sem okoz alkoholos májkárosodást (40 gramm alkoholt tartalmaz 1 dl whisky, 4 dl bor, kb. 1,5 üveg sör). Ez az érték a felső határ, vagyis nem arról van szó, hogy ennyi lenne a feltétlenül ajánlott, hanem arról, hogy ez még nem hat károsan. Ugyanennyi ideig naponta 40-80 gramm alkohol elfogyasztása már nagy valószínűséggel a máj zsíros elfajulását okozza, illetve alkoholos májgyulladást vált ki. Naponta 80 grammot meghaladó alkoholfogyasztás esetén májzsugor alakulhat ki az esetek 20-30 %-ában (ez naponta 2 dl-nél több whisky, vagy 8 dl bor, vagy 3 üveg sör, illetve az ezt meghaladó mennyiség). Ezt az alkoholmennyiséget igen sokan elérik, és túl is lépik.
Egészséges alkoholfogyasztás
Egészséges, megfelelően táplálkozó férfiaknál a mérsékelt ivás mennyisége napi 30 gramm, nőknél pedig napi 20 gramm fogyasztást jelent: ez kifejezhető úgy is, hogy férfiaknak heti 21 "italegység" (kb. 210 g alkohol), nőknek heti 14 "italegység" (kb. 140 g alkohol) a megengedhető fogyasztás. Célszerű hetente két teljesen alkoholmentes napot tartani, ebben az esetben az előbb említett értékek férfiaknál 150, nőknél pedig 80 grammra csökkennek. Különböző vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy az egészséges, 40 év feletti férfiaknál és a változó korban lévő nőknél napi kb. 10-20 gramm alkohol csökkentheti a szívkoszorúér-betegségek kockázatát: a kutatók ezekben a vizsgálatokban napi 1 dl vörösbor ivására utalnak. Ismert, hogy a vörösborban található, antioxidáns hatású polifenolok és flavonoidok megakadályozhatják a koleszterin lerakódását az erek falán.
Hirdessen cukorbeteg portálunkon! Kedvező ár, nagy látogatottság! Tekintse meg médiaajánlatunkat itt
Forrás: egeszseg.origo.hu
