A cukorbetegek gyümölcsfogyasztása
A gyümölcsök fogyasztása – beleértve a citrusfélék mellett a hazai gyümölcsök túlnyomó többségét –, a korábbinál nagyobb mértékben javasolható. Természetesen a magasabb cukortartalmú banánból, szőlőből csak minimális mennyiséget, a cseresznyéből, meggyből, sárgabarackból többet, a görögdinnyéből, málnából, eperből még többet fogyaszthat a cukorbeteg. A napi mennyiség a különféle gyümölcsökből – szénhidráttartalmuk figyelembe vételével – 100-1000 g között ingadozhat, 3-4 részre elosztva. Tehát nem a szokásos kenyér, burgonya, rizs, tészta, stb. mellé, hanem részben vagy egészben helyettük fogyassza a gyümölcsöt a cukorbeteg.
A gyümölcsök kitűnően alkalmazhatók fogyókúrában is. Tartalmazzák ugyanis a szervezet számára feltétlenül szükséges szénhidrátot (ez esetben cukrokat), élelmi rostot, C-vitamint, fontos ásványi sókat, ugyanakkor magas víztartalmuk révén nagyon energiaszegények.
A cukrok mellett a szénhidrátok másik fontos előfordulási formája a keményítő, amely a gabonafélék (búza, rozs, kukorica, rizs), továbbá a burgonya, a szójabab és a száraz borsó, lencse, bab, valamint a gesztenye legfőbb alkotóeleme (20-70% közötti mennyiségben). Általuk jutunk a felvett szénhidrátok többségéhez. Velük szemben a színesfőzelékek, zöldségek, saláták többnyire 5% alatti mennyiségben tartalmaznak keményítőt.
