A cukorbetegek kenyérfogyasztása
A kenyérfélék közül helytelen a zsemlét előnyben részesíteni. Kívánatosabb a magas rosttartalmú „barna” és „fekete” kenyerek fogyasztása. A speciális – szójás, sajtos, stb. – kenyerek csupán alig kevesebb szénhidrátot, viszont több zsiradékot tartalmaznak, ezért energiában gazdagabbak.
Minél kisebb energiatartalmú étrendre utalt a cukorbeteg, annál inkább zöldségek, főzelékek és gyümölcsök alakjában javasolható a szénhidrátok felvétele. A száraz hüvelyesek a legelőnyösebben használható élelmiszerek közé tartoznak nagyon alacsony glikémiás indexük miatt.
A cukorbetegség és a fehérjék
A fehérjéket említve általában állati eredetű élelmiszerekre gondolunk. Ez a nézet annyiban szorul kiigazításra, hogy a gabonából és a hüvelyesekből származó ételeink is jelentős (akár 10%-ot is meghaladó) mennyiségben tartalmaznak fehérjét. Ezt azért lényeges tudni, mert bár nem minden növényi fehérjét képes az emberi szervezet 100%-ban hasznosítani, a legújabb kutatások szerint mégis kívánatos, hogy ezek aránya a cukorbeteg étrendjében elérje az összes fehérjebevitel 50%-át. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy végérvényesen szakítani kell azzal a korábbi téves nézettel, amely szerint a cukorbetegnek „húst hússal” kell ennie.
Amelyik élelmiszer energiatartalma magas, annak nagy a zsírtartalma, amelyiké alacsony, annak kicsi a zsírtartalma is. Általában a zsírban (azaz energiában) szegényebbeket, mégpedig annál szegényebbet, minél energiaszegényebb a javasolt étrend. Tehát a cukorbetegek többségének nem kívánatos más fehérjetartalmú ételt fogyasztani, mint baromfit, sovány sertés- és marhahúst, halat. A száraz tészták tojástartalmát is beleszámítva átlagosan legfeljebb napi 2 tojás elfogyasztása engedhető meg, elsősorban a magas koleszterintartalom miatt.
