Halálos gyümölcsök
Ennek a sajátságos népi gyógymódnak a hatékonysága persze legalábbis kétséges, de azt jelzi, hogy elődeinknek is meggyűlt a baja olykor az emésztőrendszerükkel, ha egy-egy sóvárogva várt finomságból túl korán, túl sokat találtak enni, vagy ha, pechjükre, a szervezetük az adott ételféleségre túlérzékenységgel reagált.
Túlérzékenységet, vagyis közkeletű szóval allergiát ugyanis egyes ételféleségek, köztük gyümölcsök is kiválthatnak. Az allergia a szervezet immunrendszerének téves működése: bizonyos anyagokat a védőrendszer ártalmasnak ítél meg és ellenanyag, immunglobulin E (IgE) termelésébe kezd ellenük. Ez az ellenanyag a vérrel a szervezet bármely részébe eljuthat, így nemcsak a kiváltó anyaggal való találkozás helyén (adott esetben az emésztőrendszerben) idézhet elő reakciókat, hanem más szervekben (bőrön vagy légutakon) is.
A táplálékallergia nem ritka, különösen gyermekkorban viszonylag gyakori. Minden tizedik gyermeket érint, de legnagyobb részük úgymond kinövi: a felnőttek között már csak egy-két százalékos az előfordulása. Jelentkezhet gyomor-bélrendszeri, légzőszervi, bőr- és idegrendszeri tünetekkel, sőt a beteg az ún. anafilaxiás sokk esetén akár életveszélyes állapotba is kerülhet. A panaszokat kiváltó élelmiszer sokféle lehet, leggyakoribb a tej-, a tojás-, a liszt-, a szójaallergia, a gyümölcsök között pedig a mogyoró, a dió, a cseresznye, a sárgabarack, a citrusfélék, a kivi, a banán, a datolya és az apró magvas gyümölcsök (szamóca, eper, szeder, áfonya, málna) okoznak a legnagyobb számban túlérzékenységet.
Halálos rágcsák?
Az amerikai földimogyoró hamar elterjedt Európa-szerte, így hazánkban is, pörkölve, sózva, natúr állapotban vagy édességnek feldolgozva egyaránt. Ugyanakkor vannak, akik számára súlyos, akár halálos veszély forrása ez a finomság, amely az egyik legerősebb allergén az élelmiszerek között. Az arra érzékenyeknél súlyos reakciókat vált ki, sőt, heves anafilaxiás rohamot, sokkot is előidézhet. Ráadásul ez azon allergének közé tartozik, amellyel szembeni érzékenység többnyire nem múlik el több éves megvonás után és felnőttkorban sem.
Az érintetteknek vigyázniuk kell, hogy egyetlen morzsája se kerüljön a szervezetükbe. Számukra segítség az a figyelmeztetés, amelyet gyakran láthatunk a különböző édesipari termékeken: "a készítmény nyomokban mogyorót tartalmazhat" vagy "a terméket előállítása mogyorót is felhasználó üzemben történt" vagy hasonlók. Anafilaxiára kell gondolni, ha valakinek hirtelen csalánkiütések jelennek meg a bőrén, a szeme és az ajka bedagad, ájulás környékezi vagy el is veszti az eszméletét, nehezen lélegzik, fullad. Ez egy súlyos, életveszélyes állapot, ilyen esetekben azonnali orvosi segítségre van szükség.
A cikk folytatódik itt.
Forrás: www.hazipatika.com
