Hogyan táplálkozzon a diabéteszes? Ajánlás Dr. Fövényitől és az Amerikai Diabetes Társaságtól
Az ADA diétás ajánlásai
1. A legtöbb cukorbeteg – és gondozóik – számára a legnagyobb problémát az étrendi kezelés, annak testre szabása jelenti. Éppen azért a cukorbetegek és gondozóik ilyen irányú oktatása meghatározó jelentőségű. Az optimális testsúly, az ideális anyagcsere állapot eléréséhez, és a diabéteszes szövődmények megelőzéséhez testre szabott diétás útmutatás szükséges.
2. Ezen útmutatásoknak illeszkedniük kell a diabéteszes személyek egyéni és kulturális szokásaihoz, az egészségtudatossághoz vagy annak hiányaihoz, a számolási tudásukhoz, az egészséges élelmiszerekhez való hozzáférési lehetőségeikhez, azon hajlandóságukhoz és képességükhöz, hogy változtassanak életvitelükhöz.
3. Nem szabad elvenni a betegektől az evés örömét, éppen ezért a diétás tanácsokat pozitív üzenet formájában szükséges eljuttatni a diabéteszesekhez, kivéve, ha komoly étrendi korlátozásokra van szükség egészségük fenntartásához.
4. Inkább menü sorokat juttassunk el a betegekhez, mintsem a fő tápanyagok arányainak a hangsúlyozását.
5. Mindehhez elengedhetetlen magas szintű tudással és gyakorlattal rendelkező dietetikusok közreműködése.
A szénhidrátok számolása
Intenzív inzulinkezelésen lévő betegek szénhidrát-számolással rugalmas étrendet és hozzá illesztett inzulinkezelést alkalmazhatnak. Fix inzulin kezelésen lévő 2-es típusú betegek esetében fix étkezési időpontok és étrend javasolható az egészséges élelmiszerek fogyasztására törekedve.
Testsúly csökkentés
Már 2-8 kg-os testsúlycsökkentés is előnyösen befolyásolhatja mind az érrendszeri kockázati tényezők mérséklését, mind a vércukorszintek csökkentését 2-es típusú cukorbetegeknél. Az, hogy milyen tápanyag összetételű étrend a legelőnyösebb, nem mondható meg. Az amerikai cukorbetegek átlag 45% szénhidrátot, 36-40% zsírt és 16-18% fehérjét fogyasztanak. Ettől lényeges eltérések lehetségesek pl. a mediterrán étrendnél, a DASH típusú diétánál (teljes kiőrlésű gabonafélék, sok zöldség-gyümölcs, sovány húsok fogyasztása), vagy a vegetáriánus, vegán, az alacsony zsírtartalmú és legutóbb az alacsony vagy igen alacsony szénhidrát-tartalmú étrendek esetében.
A diétaterápia hatásossága, (és annak evidencia szintje. Az A szintű evidencia igen erős evidenciát jelent, a B szintű ennél gyengébb, a C és D igen gyenge evidencia szintet képvisel).
· Megfelelő diétás kezelés javasolt minden 1-es és 2-es típusú cukorbeteg számára (A)· Minden cukorbetegnek szakképzett diétetikus általi testreszabott diétás tanácsadásban kell részesülnie (A)
· Intenzív inzulinkezelésen lévő 1-es típusú cukorbetegek szénhidrát-számolásos diéta mellett az anyagcsere-állapot javulására számíthatnak (A)
· Fix napi 2-3-szori inzulin adással kezelt – zömmel 2-es típusú – cukorbetegek fix testreszabott étrenden számíthatnak a vércukor szintek csökkentésére (B)
· Egyszerű, az étkezési adagok és egészséges élelmiszerek választékát tartalmazó diétás ajánlások főként idősebb és számolási nehézségekkel küzdő cukorbetegeknél alkalmazhatók (C)
· Mivel a megfelelő diétakezelés a terápia költségcsökkentéséhez vezethet (A), törekedni szükséges annak a társadalombiztosítás általi támogatására (E)
Az energiabevitel egyensúlya
· Súlyfelesleggel rendelkező és kövér cukorbetegek esetében csökkentett energiatartalmú étrend alkalmazása javasolt a testsúly csökkentése céljából (A)
· Már mérsékelt testsúlycsökkentés is klinikai előnnyel járhat, főként a diabétesz korai szakaszában. Ennek eléréséhez életmódváltás és ennek a támogatása szükséges (A)
Étkezési sémák és a makrotápanyagok arányai
· Evidencia, hogy nincs minden diabéteszes számára ideális szénhidrát-fehérje-zsír arányú étrend (B)
· Ezért a makro-tápanyagok aránya egyénenként állapítandó meg a jelenlegi étkezési szokások és a kezelési célok szem előtt tartásával (E)
· A szénhidrátok mennyisége és a rendelkezésre álló (a szervezetben termelődő és injekcióban bevitt) inzulin a leginkább meghatározó a vércukorszintek alakulása szempontjából (A)
· A zöldségekből, főzelékfélékből, gyümölcsökből, babfélékből, őrletlen magvakból és tejtermékekből származó szénhidrátok fogyasztása haladja meg az egyéb forrásokból származókat, melyek zsírt, cukrot vagy sót tartalmaznak (B)
· Az alacsony glikémiás indexű szénhidrátok és az alacsony glikémiás terhelést jelentő élelmiszerek mérsékelten javíthatják az anyagcserét (C)
· Minden cukorbeteg törekedjen arra, hogy 1000 kcal-ánként legalábbb 14 g növényi rostot fogyasszon (B)
· Cukorhelyettesítők (fruktóz, xilit, stb.) alkalmazása esetén számoljanak azzal, hogy a vércukorszint hasonló mértékben emelkedhet (A)
· Cukorral készült ételek, italok fogyasztása szigorúan kerülendő (B)
