Dr. Fövényi József - Mikor kell elkezdeni az inzulinkezelést?
1-es típusú diabétesz
1-es típusú cukorbetegségben a diagnózis felállítását követően azonnal. Az első vércukorszint és az életkor függvényében kezdetben többnyire nagyobb adagok szükségesek az anyagcsere rendezéséhez, majd pedig lényegesen kisebb adagok elegendők az anyagcsere egyensúly fenntartásához. Ha viszonylag hamar, 15 mmol/l alatti vércukorszintek esetén kerül a diabétesz felfedezésre, sok esetben egy-két hét alatt „remisszióba” kerülhet. Ez alatt azt értjük, hogy a hasnyálmirigy megmaradt béta-sejtjei hamar magukhoz térnek és termelnek annyi inzulint, hogy azt sokszor csupán napi néhány E-gel szükséges kiegészíteni. Ezt az állapotot (az angol honeymoon kifejezés nyomán) „mézeshetek” periódusnak is nevezzük, amikor a diabétesszel való együttélés szinte semmilyen külön problémát nem jelent. Esetenként hónapokig, egy-másfél évig is eltarthat. A vége felé az inzulinigény fokozatosan nő, majd két éven belül beáll a szervezet számára optimális szintre.
Fejlődésben lévő gyermekek esetében éppen az élettani sajátságok miatt ez részben másképpen alakul.
2-es típusú diabétesz
2-es típusú cukorbetegségben más a helyzet. Ez a cukorbetegség akkor lép fel, amikor a háttérben álló inzulinrezisztencia (a szövetek inzulinhatás iránti érzéketlensége) hatását a hasnyálmirigy béta sejtjei már nem képesek további többlet inzulin elválasztásával kompenzálni és csökkenni kezd az inzulinelválasztás. Ennek első jeleként megemelkednek az étkezés utáni vércukorszintek (csökkent glukóztolerancia állapota), majd megemelkedik az éhomi vércukorszint is. Ezt már valódi cukorbetegségnek tekintjük.
A cukorbetegség felfedezésekor tehát már csökkent az inzulin-elválasztás, de az esetek többségében a különböző hatásmechanizmusú vércukorcsökkentő tabletták valamelyikével, ill. később ezek egymással történő kombinálásával a vércukor a kívánt határok között tartható. Viszont ahogy telnek a hónapok és az évek, az inzulin-elválasztás tovább csökken és egyénenként változó idő után már a legnagyobb adagban alkalmazott 2-3 tablettás készítmény egymással történt kombinálásával, ill. az injekcióban naponta egy-kétszer, vagy hetente egyszer adagolható inkretinhormon hatású szerekkel sem biztosítható a megfelelő anyagcsere-állapot. Ekkor szükséges az inzulinkezelés valamely formáját bevezetni.
De mikor kell tovább lépni?
Fontos tudni, hogy a cukorbetegség kezelésében akkor kell tovább lépni, amikor a HbA1c értéke meghaladja a 7%-ot, ami kb. 8,5 mmol/l-es átlagos (étkezések előtti és utáni) vércukorszinteknek felel meg. Ilyenkor az éhgyomri vércukor 7, az étkezés utáni 9 mmol/l felett mozog. Amennyiben egy 2-es típusú cukorbetegnél 7 és 8% között van a HbA1c szint és még nem merültek ki a tablettás kezelés lehetőségei, célszerű adagemeléssel és egy újabb vércukorcsökkentő készítménnyel történő kombinálással kísérletezni. Viszont mivel bármely újabb szer maximum 1-1,5%-kal képes csökkenteni a vércukrot, 8% feletti HbA1c szinteknél, ha a beteg már 3 fajta vércukorcsökkentő tablettát szed, ill. inkretinhormon injekciókat alkalmaz, már csupán az inzulinkezelés bevezetésétől várható a megoldás.
Egyre több adat szól amellett, hogy feltétlenül érdemes minél korábban elkezdeni az inzulin adását 2-es típusú diabéteszben is. Ilyenkor ugyanis még megmarad a béta-sejtek inzulintermelése és viszonylag alacsony inzulinadagokkal kiváló anyagcsere-állapot érhető el. Viszont minél tovább halogatják az inzulin bevezetését, annál több inzulint igényel a beteg és annál szerényebb lesz az elérhető javulás mértéke.
