A mesterséges édesítő szerek és a cukorbetegség második oldal

2014.05.21.

Mesterséges édesítőszerek 1. rész

Az ételek és italok készítésénél ma és még bizonyára igen hosszú ideig ezek töltik be a legfőbb szerepet, nemcsak a cukorbetegek részére, de mindenki étrendjében, aki fogyókúrázik, vagy egyszerűen csak kerülni akarja a túlzott cukorfogyasztást, és egészségesebben óhajt táplálkozni. Közös jellemzőjük, hogy energiát nem tartalmaznak (az aszpartam energiatartalma gyakorlatilag elhanyagolható), tehát a legenergiaszegényebb étrendbe is beleilleszthetők. Tabletták, porok és folyadékok formájában kerülnek forgalomba, s fontos alkotórészeit képezik az energiaszegény vagy energiamentes üdítő italoknak és gyümölcsnektároknak is. Szerte a világon és ma már hazánkban is négyfajta mesterséges édesítőszert forgalmaznak. Ezek: a szaharin, a ciklamát, az aceszulfám-K és az aszpartam.

Mesterséges édesítőszerek 1. rész

Az aszpartam - szemben az előző három kémiai anyaggal - két aminosavból álló, ezért "természetesnek" nevezett édesítőszer. Mintegy 300-szor édesebb a cukornál, és kiváló ízű. Két szempontból azonban hátrányban van az előző két édesítőszerrel szemben: egyrészt sokkal drágább - ez a legdrágább édesítőszer -, másrészt hőre, fényre elbomlik. (A vele készült üdítőitalok a szavatossági idő lejártával ízüket vesztik.) Az aszpartam alkalmazása tilos a fenilketonuriában szenvedőknél, mivel fenilalanint tartalmaz.

Fenti édesítőszerek csaknem áttekinthetetlen választékban állnak rendelkezésre élelmiszerüzleteink és gyógyszertáraink polcain. Miután választékuk szinte naponta bővül, felsorolásoknál nem törekedhettem teljességre. Inkább csak a gyakran vékony pénztárcájú hazai fogyasztó számára potenciálisan legfontosabb hazai termékekre hívnám fel a figyelmet.

Előző oldal Következő oldal